Tiltott absztraktok – Bánki Ákos dokumentumfilmje ONLINE!

2020 április 4, szombat

Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben? Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a régi emlékekről, hogy tisztázza a ma már ártatlannak tűnő, akkor viszont veszélyesnek számító absztrakt képek születésének körülményeit. A PTE MK Doktori iskola programjának keretei között indított kutatás végeredményeként készült […]

Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben?

Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a régi emlékekről, hogy tisztázza a ma már ártatlannak tűnő, akkor viszont veszélyesnek számító absztrakt képek születésének körülményeit. A PTE MK Doktori iskola programjának keretei között indított kutatás végeredményeként készült el a Tiltott absztraktok című dokumentumfilm, ami az iskolai évektől kezdve a pályakezdésig próbálja rekonstruálni a magyar absztrakció születésének ’60-as évek eleji történetét.

1956. Amerika nemcsak Marilyn Monroe-ért és Elvis Presley-ért rajong. A múzeumok és galériák kiállítótereit megtöltik az új festészeti irányzat, az absztrakt expresszionizmus képei. Jackson Pollock és Mark Rothko festményei az individualizmust, demokráciát hirdetik. Egy kis ország Közép-Kelet-Európában pedig éppen ekkor vívja harcát a szabadságért.

1948 második felében – a totális politikai és gazdasági hatalom megszerzése után – az MDP beindította a kulturális élet teljes körű államosításának a programját. 1949 második felében megkezdődött a sztálinista művészetpolitikát megvalósító „kulturális forradalom”. A könyvesboltok polcairól 1948 után eltűnnek a nyugati könyvek. Voltak azonban, akiknek nem lehetett megtiltani a szabad gondolkodást.

A Tiltott absztraktok című művészettörténeti témájú ismeretterjesztő film a magyarországi absztrakt festészet 1956 és 1968 közötti időszakáról szól, azon belül is a Zuglói Körről, mely köré a huszadik századi magyar képzőművészet ma is élő legnagyobb alakjai, mint Molnár Sándor, Bak Imre, Nádler István és Deim Pál tartoztak.

Az absztrakt festészet idehaza ugyanabban az időben jelent meg, mint Európában, és mesterei az európai mesterekkel egy színvonalon alkottak, az itthoni politikai vezetés azonban soha nem nézte jó szemmel e polgári művészetet. A második világháborút követő időkben az Európai Iskola tagjai, mint Kassák Lajos, Korniss Dezső, Gyarmathy Tihamér, valamint Lossonczy Tamás, még Picasso és Matisse párizsi műtermeiben láthatta és tanulhatta az európai festészet modern irányzatát. 1949 után azonban ez az alkotói szabadság megszűnt, az absztrakt festőket zárt ajtók mögé kényszerítették. Az új generációnak elölről és önerejéből kellett kezdenie mindent.

A filmben megszólaló festők indulásukról vallanak egy szürke korban, saját élményeiken keresztül ’56-ról, és arról, hogy a szocialista realista művészetpolitika idején hogyan sikerült megszerezniük a számukra szabadságot jelentő festészeti tudást. A főiskolai mesterek sem a 20. századi modern művészet, sem a kortárs egyetemes művészet értékeit, eredményeit nem tanítják, nem mutatják meg a növendékeiknek, sőt minden eszközzel igyekeznek megakadályozni ezek megismerését. Az egyetemes művészet jelenétől a most felnövő festőgenerációt megfosztják. A fiataloknak titokban kell a modern művészet állomásait végigkísérletezni. A film központi alakja Molnár Sándor, aki az egyetemi évek alatt megalapítva a Zuglói Kört, szellemi vezetője lett kortársainak. A fiatal, Zuglói Körhöz tartozó festők lelkében saját igazságuk lángol. Az ő festészeti realizmusuk más, mint a mestereik által elvárt szocialista realizmus. A fiatalok az általuk hazugnak vélt doktrínákkal szemben saját művészetfilozófiájukat fogalmazzák a négy fal között, könyveket csempésznek, és fordítanak le titokban. Kiállításokat szerveznek, melyeket rendre betiltanak. Majd mikor 1963-ban a légkör megenyhül, szinte rongyosan, éhezve utazzák be a nyugatot, hogy végre láthassák az addig csak fekete-fehérben ismert képeket és beszippantsák a szabadság levegőjét.

A Tiltott absztraktok című film arra a feladatra vállalkozik, hogy személyes történeteken és életutakon keresztül bemutassa egy nemzedék erkölcsi választását, e művészeti ág mögött rejlő hitét a szabadságban és autonómiában.

– – – – – – – – – – – – – – – –

Tiltott absztraktok (2018)
magyar dokumentumfilm, 60 perc

rendező: Bánki Ákos
szakmai konzulens: Rieder Gábor
operatőr: Szandtner Dániel, Lapos László
narrátor: Kroó Ádám
vágó: Batka Annamária
gyártásvezető: Sváb-Kovács Szilveszter

közreműködtek: Bak Imre, Fajó János, Keserü Ilona, Klimó Károly, Molnár László, Molnár Sándor

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Budapest

Szabad a kortárs, szabad a piac! – interjú Schneller Jánossal és Bánki Ákossal, a Resident Art Fair két kurátorával

2019 december 16, hétfő

Jó hagyományt teremtve idén is megrendezésre kerül a Resident Art Fair kortárs képzőművészeti kiállítás és vásár. A vásár rendezői többfajta ízlésnek és vásárlási attitűdnek kedvezve rendkívül széles kollekcióval várják az érdeklődőket december 10. és 23. között az A.P.A. Galériában. A Young ‘n Fresh kollekcióban javarészt fiatal alkotók munkáiból lehet válogatni elérhető áron, a Special Price válogatásban ugyanezen generáció vaskosabb árfekvésű munkái lesznek megtalálhatóak, az idei év újdonságaként bevezetett Collectors’ Selection […]

Jó hagyományt teremtve idén is megrendezésre kerül a Resident Art Fair kortárs képzőművészeti kiállítás és vásár. A vásár rendezői többfajta ízlésnek és vásárlási attitűdnek kedvezve rendkívül széles kollekcióval várják az érdeklődőket december 10. és 23. között az A.P.A. Galériában. A Young ‘n Fresh kollekcióban javarészt fiatal alkotók munkáiból lehet válogatni elérhető áron, a Special Price válogatásban ugyanezen generáció vaskosabb árfekvésű munkái lesznek megtalálhatóak, az idei év újdonságaként bevezetett Collectors’ Selection szekció pedig a kuriózumra vágyó gyűjtőknek kíván csemegéket. A vásárral kapcsolatos terveikről és a kortárs művészeti piac javuló tendenciáiról beszélgettünk a két kurátorral, Schneller Jánossal és Bánki Ákossal.

A tavalyi évhez képest sokkal több kiemelt, magasabb árfekvésű tétel található a katalógusban. Miért döntöttetek úgy, hogy emelitek ezeknek a tételeknek a számát, és emelitek a vásár árszínvonalát?

Bánki Ákos: A vásárlók igényei, a piaci érdeklődés sarkallt minket arra, hogy lépjünk egyet előre, és a fiatal kortárs művészek munkáiból több kiemelt tételt válogassunk be az idei decemberi RAF katalógusba. Az elmúlt vásárok alkalmával az érdeklődők visszajelzése az volt, hogy több kvalitásosabb, akár magasabb árfekvésű műtárgy iránt is vásárlási szándékot mutatnának. Mi pedig szeretnénk vásárról vásárra valami pluszt adni a visszatérő vevőink számára, és minél többet megmutatni a fiatal kortárs művészek alkotásaiból.

Schneller János: Az elmúlt három vásár (RAF2018, ZiggY és GARTEN) során komoly gyűjtők is megfordultak nálunk. Arra gondoltunk, hogy Collectors’ Selection címmel nekik is összeállítunk egy válogatást, ahol olyan műveket kínálunk, amelyek inkább gyűjtői szemmel érdekesek, ritkább darabok. Ez a szelekció a műgyűjtést most elkezdő embereknek is felrajzol egy ívet, hogy honnan hova lehet eljutni a gyűjtés során. Szerettünk volna visszatekinteni nem csak a ’70-es években induló életművekre, de ’80-as, ’90-es években alkotó művészek képeire is, mert azt látjuk, hogy ez a generáció egyelőre kevéssé van jelen a másodlagos piacon. És természetesen a vásár színvonalát is feljebb emeltük ezzel.

Bánki Ákos: Fontos megjegyeznem azonban, hogy a Collectors’ Selection válogatással nem a fiatalok elől vettük el a helyet, éppen ellenkezőleg. Ez egy eszköz arra, hogy a gyűjtők figyelmét a fiatalokra irányítsuk.

Ez azt jelenti a box nyelvén, hogy a pehelysúlyból a középsúlyba léptetek át?

B.Á.: Igen, ez azt jelenti. Mi ezt nem hobbiból csináljunk, hanem folyamatosan próbálunk erősödni, napi szinten eddzük magunkat.

Sch.J.: Szerintem már az első vásáron figyelemreméltó válogatással indítottunk. Az idei RAF pedig szerintem – elfogultság nélkül – országos szinten is a legerősebb kortárs válogatás a karácsonyi időszakban. Nagyon figyeltünk a minőségre, és a változatosság is fontos szempont volt.

Az interjú teljes terjedelmében a Kortárs képző blogon olvasható.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
http://residentart.com/wp-content/uploads/2019/12/Resident-Art-Fair_2019.pdf

Resident Art Fair – Kortárs Képzőművészeti Vásár 2019

2019 november 15, péntek

Az elmúlt egy év során három nagysikerű vásárt (RAF 2018, ZiggY Art Fair, GARTEN) hozott létre a Resident Art művészeti ügynökség. A tavaly karácsonyi RAF folytatásaként idén decemberben is megszervezzük a Resident Art Fair 2019 – kortárs karácsonyi vásárt. A korábbi koncepciót kissé átalakítva, ezúttal a bevezető árú műveket bemutató Young n’ Fresh szekció mellett összeállítottunk egy gyűjtői darabokat bemutató Collectors’ Selection részleget, ahol a már klasszikusnak mondható kortárs művek […]

Az elmúlt egy év során három nagysikerű vásárt (RAF 2018, ZiggY Art Fair, GARTEN) hozott létre a Resident Art művészeti ügynökség. A tavaly karácsonyi RAF folytatásaként idén decemberben is megszervezzük a Resident Art Fair 2019 – kortárs karácsonyi vásárt. A korábbi koncepciót kissé átalakítva, ezúttal a bevezető árú műveket bemutató Young n’ Fresh szekció mellett összeállítottunk egy gyűjtői darabokat bemutató Collectors’ Selection részleget, ahol a már klasszikusnak mondható kortárs művek játsszák a főszerepet.

A vásáron idén több mint 100 alkotó háromszáznál is több alkotása szerepel: a festmények mellett közel 60 grafika és számos fotó.

Megnyitó: 2019. december 10., kedd 19 óra
Helyszín: A.P.A. Galéria (1085 Budapest Horánszky utca 5.).
Nyitva: 2019. december 10-től 22-ig mindennap 12-től 19 óráig
Online katalógus >> ITT

A Collectors’ Selection részlegben olyan művészek művei közül válogathatnak, mint Bada Dada Tibor, Braun András, Frey Krisztián, Gyarmathy Tihamér, Hopp Halász Károly, Keserü Ilona, Kocsis Imre, Nádler István, Pauer Gyula, Pinczehelyi Sándor, Ujj Zsuzsi.

A Young n’ Fresh részlegből tehetséges, feltörekvő művészek munkái vásárolhatók meg elérhető áron: Bohus Réka, Czanik Mátyás, Csizik Balázs, Dorkó Dániel, Gaál Kata, Gallai Judit Ágens, Hegyháti Réka, Horváth Lóczi Judit, Karándi Mónika, Kontur Balázs, Kusovszky Bea, Naomi Devil, Ódor Bence, Polónyi Fáni, Szentgróti Dávid, Sütő Róbert, Tóth Anna Eszter, Tóth Zsófia, Vachter János, Zelena Veronika.

A befutott művészeket Bánki Ákos, Bernát András, Bullás József, Kondor Attila, Kopasz Tamás, Mazzag István, Dr Máriás, Miksa Bálint, Nagy Gábor György, Osnowski Stefan, Szöllősi Géza, Nagy Kriszta x-T, Péterfy Ábel, Regős István, Seres László, Szabó Ábel, Töttös Kata, Verebics Ági, Verebics Kati, Wahorn András, Wolsky András képviselik.

Hiszünk benne, hogy a képzőművészet nem az elit hóbortja. Teszünk azért, hogy az értékes művészet eljusson azokhoz, akik részesei szeretnének lenni. Reméljük, hogy sokan találnak olyan művekre, amelyek jobbá teszik mindennapjaikat és hosszú távon is értéket képviselnek.

Várjuk szeretettel!

A kurátorok:
Bánki Ákos képzőművész és Schneller János művészettörténész

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

A festett felület és az üres vászon párbeszéde… – Schneller János megnyitóbeszéde Seres László kiállításán

2019 október 11, péntek

Mit ábrázolnak ezek a képek? – tette fel a naiv, de őszinte kérdést a takarítónő, tegnap este, mikor zárás után bekéredzkedtem az épületbe, hogy egyedül nézhessem végig a képeket és a rendezést. Azt válaszoltam – kicsit dühösen – hogy nem ábrázolnak semmit. Aztán elkezdtem ezen gondolkodni, és arra jutottam, hogy nem teljesen volt igaz, amit mondtam a hölgynek, de felbosszantott – az egyébként egyáltalán nem provokatívnak szánt – kérdése. Csak […]

Mit ábrázolnak ezek a képek? – tette fel a naiv, de őszinte kérdést a takarítónő, tegnap este, mikor zárás után bekéredzkedtem az épületbe, hogy egyedül nézhessem végig a képeket és a rendezést. Azt válaszoltam – kicsit dühösen – hogy nem ábrázolnak semmit. Aztán elkezdtem ezen gondolkodni, és arra jutottam, hogy nem teljesen volt igaz, amit mondtam a hölgynek, de felbosszantott – az egyébként egyáltalán nem provokatívnak szánt – kérdése. Csak azt szerette volna tudni, hogy mit mondjon azoknak, akik megkérdezik, hogy mégis mi ez?

Több kérdést is felvet számomra ez a naiv, de őszinte kérdés. Először is: hogyan kérdezhet valaki ilyet? Vissza kellett volna kérdeznem: – Maga szerint ábrázolnak valamit ezek a képek? Nem tudom, mi lett volna a válasz… Mindenesetre elgondolkodtató, hogy miért nem hisznek az emberek a szemüknek. Hiszen, ha a hölgy egy kicsit is hitt volna a szemének, akkor biztosan nem teszi fel a fenti kérdést, mert nyilvánvaló, hogy nem ábrázoló képek előtt állunk.

Másodszor azonban: való igaz, hogy mai korunkra jellemző, hogy a betű, az értelem, a ráció határozza meg a gondolkodásunkat. Nem a szemünkkel, hanem az agyunkkal látunk, nem hiszünk a képnek, sokkal inkább a szónak. Azaz a szónak, a szövegnek, a magyarázatnak nagyobb a hitele, nagyobb az ereje, mint a képnek. Előbb gondolkodunk, és utána kezdünk el nézni; prekoncepciókkal közelítünk a látványhoz, és tudni véljük, hogy mit fogunk látni, és ennek mi értelme van. Azaz a hölgy kérdése ekképp is értelmezhető: Hogyan illeszthető a látvány az általam ismert sémákba? A képekhez nem véletlenül keressük a szöveges értelmezést, és nem véletlenül fordul tízből kilenc ember a képaláírás felé, amint belép egy kiállításra. A szöveg címet és ezzel biztonságot ad, elhelyezi az időben, átértelmezi, kategorizálja, számos plusz információval látja el a képet, amire rátekintünk.

  

Mit ábrázolnak a képek? Mondja el valaki, aki ért hozzá, hogy mit kell látni, és készségesen azt fogom belelátni, amit elmesélt. Hogy ez mennyire így van, mi sem bizonyítja jobban, minthogy sokan egy-egy absztrakt, vagy non-figuratív festményben is a formát, az alakot, a látványt keresik. Ha megtalálják az ismerős formát, már másként nem is tudnak a képre tekinteni, mint látványra, számukra ez a forma ugrik elő újra és újra a képből. Ilyen értelemben a szemünk nem tiszta, a látásunk a korábbi tanult sémák szerint determinált, akárha mindig szemüveg lenne rajtunk. Abban pedig, hogy milyennek látunk valamit, talán nagyobb szerepe van annak, hogy mit hallunk, mit tudunk róla, mint annak, hogy valójában mi van a szemünk előtt.

Harmadjára pedig: megvan a hölgynek a maga igaza, hiszen a festészet az elmúlt 500 évben sokat foglalkozott a jelenségekkel, a látvánnyal, a „valóság” optikailag minél tökéletesebb leképezésével, valósághűséggel – vagy a látvány illuzionisztikus megidézésével. Sokan hozzászoktak, hogy a festményen látható dolgok felismerhetők és általában megfeleltethetők egy, a valóságból ismerős tárggyal. Sőt olykor össze is zavarnak bennünket, olyannyira, hogy összekeverjük őket a valósággal. Ugyanakkor a festmény lényege (ekkor sem) a látvány optikai, illuzionisztikus valósághűségében rejtőzött, hanem a kompozíció, a színek, a fények, a faktúrák és az interakciók nehezen megragadható harmóniájában vagy diszharmóniájában. Az elmúlt száz évben az ábrázolás, a látványból való kiindulás a képzőművészetben háttérbe szorult.

Mi lehetne az adekvát válasz a hölgynek? Az „érzéki képződmény” (Heinrich Gomperz fogalma), ami minden esetben emberi alkotás eredményeként jön létre, mint műalkotás, Seres esetében soha nem depiktív, azaz lefestő, ábrázoló, hanem ’piktív’, azaz csak festésként (plasztikai értelemben) hat. „Míg a leképező művészetben minden művészi tevékenység meglévő tárgyakat vesz alapul és ezeknek legalább egy tulajdonságát absztrahálja, a nem ábrázoló művészet alapjaiban új tárgyat hoz létre…” és vezeti be az érzéki világba. Olyat mutat meg, ami korábban nem létezett. A művész így egyszerre készít és felmutat (Dietfried Gerhardus), tehát új világot teremt, amelynek látása és befogadása éppúgy tanulás eredménye, akárcsak a jazz hallgatása, vagy a perspektivikus látvány illuzionisztikus térként való felfogása.

  

Seres legújabb képei levegősek – szellősek, könnyedek – testetlenek, egyszerűek – tiszták, áttetszőek – anyagtalanok, illékonyak – dinamikusak. Minimális eszköztárral, kevés színnel, olykor monokróm világban dolgozik. Képein ugyanannyi a festék, mint a nem festék, telített folt és üresség egymást kiegészítve támasztják egymást és hozzák létre a látványt, akár a hang és az azt tagoló csend a muzsikát. A festett felület és az üres vászon párbeszéde hozza létre azt a kompozíciót, amelyben nem is mindig egyértelmű, hogy melyik határozza meg a látványt; vajon az üresen hagyott hiányok, vagy a megfestett felületek. Olykor az utóbbiak, máskor az előbbiek ugranak közelebb és táncolnak a szemünk előtt. Ahhoz, hogy a hiány jelentőségét megértsük, idézzük fel Lao-Ce Tao Te Kingjének 11. versét, amit itt két fordításban is felolvasok.

Harminc küllő kerít egy kerékagyat,
de köztük üresség rejlik:
a kerék ezért használható.
Agyagból formálják az edényt,
de benne üresség rejlik:
az edény ezért használható.
A házon ajtót-ablakot nyitnak,
mert belül üresség rejlik:
a ház ezért használható.
Így hasznos a létező
és hasznot-adó a nemlétező.
/Weöres Sándor fordítása/

a kerékagy középen ül
benne harminc küllő egyesül
köztük a Semmi ha meg nem bújna
kerék kocsi nem gurulna
végy agyagot vizeset
formálgass edényeket
edény mélyén ül a Semmi
Semmiben a nem-semennyi
vágj ajtót ablakot
kinézni ki-bemenni
a szoba attól lakható
hogy Létre kelt benne a Semmi
azért
a Létezőé a haszon
a Semmi rá az alkalom
/Karátson Gábor fordítása/

Mindezt azonban csak akkor tudjuk megtenni, ha magunkat is – bizonyos értelemben kiüresítjük, kipucoljuk. Hiszen a nem ábrázoló festmények világára csak akkor tudunk ráhangolódni, ha mindazokat a prekoncepciókat, előítéleteket, amelyeket a festészetről korábbi tanulmányaink során belénk égtek, és mindazt, amit gondoltunk róla, (egy időre) elfelejtjük. Ezt segíti az itt látható festmények mérete, szinte körbevesznek minket, lehetőséget adva arra, hogy közelebb és távolabb lépve a vásznakhoz, belépjünk a festmény terébe, feloldódjunk a hangulatokban. Ekkor lehetőségünk van a látható világtól elrugaszkodva az érzések, az érzékiség non-verbális világába való belépésre.

Schneller János művészettörténész

Elhangzott: 2019. október 3-án a K11 Művészeti és Kulturális Központban

Seres László Képek cím nélkül c. kiállítása november 6-ig látható a K11 Galériában (1075 Budapest, Király utca 11.)

 

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Galériaséta, tárlatvezetés, műteremlátogatás – kortárs képzőművészeti séták októberben is

2019 október 10, csütörtök

Októberben is folytatódnak a Resident Art tárlatvezetéssel és műteremlátogatással egybekötött kortárs képzőművészeti sétái Budapesten. Három éve folyamatosan látogatjuk a fővárosi, vezető kortárs galériákat, valamint itt alkotó képzőművészek műtermeit. A séták célja, hogy a tárlatvezetéssel egybekötött galérialátogatás alkalmával a résztvevők megismerjék a kiállító művész alkotói programját és a műveket, valamint a galériák művészeti koncepcióját, művészkörét, és a galériavezetőnek is feltehessék kérdéseiket. Útközben szó esik a hazai kortárs műkereskedelem intézményrendszeréről és főbb […]

Októberben is folytatódnak a Resident Art tárlatvezetéssel és műteremlátogatással egybekötött kortárs képzőművészeti sétái Budapesten.

Három éve folyamatosan látogatjuk a fővárosi, vezető kortárs galériákat, valamint itt alkotó képzőművészek műtermeit. A séták célja, hogy a tárlatvezetéssel egybekötött galérialátogatás alkalmával a résztvevők megismerjék a kiállító művész alkotói programját és a műveket, valamint a galériák művészeti koncepcióját, művészkörét, és a galériavezetőnek is feltehessék kérdéseiket. Útközben szó esik a hazai kortárs műkereskedelem intézményrendszeréről és főbb szereplőiről. A sétát mindig egy kortárs művész műtermében fejezzük be, ahol az alkotóval személyes beszélgetés során ismerkedünk meg, és az alkotói folyamatba is bepillanthatunk.

  

2019. október 18., péntek 16:30

● Kortárs találkozások a Palotanegyedben
Kisterem Galéria, Vintage Galéria, Trapéz Galéria, Molnár Ani Galéria
Műteremlátogatás Ludovic Thiriez festőművésznél.

2019. október 25., péntek 16:30

● Kortárs találkozások a Bartók-negyedben
Faur Zsófi Galéria, B32 Galéria, Karinthy Szalon, ArtPhoto Galéria
Műteremlátogatás Csurka Eszter képzőművésznél.

  

A sétákat Schneller János művészettörténész vezeti.

Részletek és jelentkezés >> www.residentart.com/walks

/Fotók: Lukács Gabi/

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Schneller János a Heti Kortársban

2019 október 5, szombat

A HETI TV Heti Kortárs című műsorának szeptember 30-i adásában Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia – CCA vezetője Schneller János művészettörténésszel, a Resident Art alapítójával beszélgetett kortárs képzőművészetről, műkereskedelemről és még sok minden másról. Az adás megtekinthető: ITT

A HETI TV Heti Kortárs című műsorának szeptember 30-i adásában Gajzágó György, a Kortárs Műgyűjtő Akadémia – CCA vezetője Schneller János művészettörténésszel, a Resident Art alapítójával beszélgetett kortárs képzőművészetről, műkereskedelemről és még sok minden másról. Az adás megtekinthető: ITT

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Képek cím nélkül − Seres László kiállítása a K11 Művészeti és Kulturális Központban

2019 október 3, csütörtök

2019. október 3-án nyílik Seres László kiállítása a hetedik kerületi K11 Művészeti és Kulturális Központban. „Most amikor festek, ki akarom és ki is tudom kapcsolni a múlt tapasztalatait, egy festő marad csak – Én. Az ego nélküli Én. Azt festek, amit abban a pillanatban érzek, olyan mélyen és őszintén, amennyire képes vagyok. A kontaktust keresem. Mi a művészet? Az objektív megtalálása, melyhez az út a szubjektíven keresztül vezet. Önmaga a művészet […]

2019. október 3-án nyílik Seres László kiállítása a hetedik kerületi K11 Művészeti és Kulturális Központban.

„Most amikor festek, ki akarom és ki is tudom kapcsolni a múlt tapasztalatait, egy festő marad csak – Én. Az ego nélküli Én. Azt festek, amit abban a pillanatban érzek, olyan mélyen és őszintén, amennyire képes vagyok. A kontaktust keresem. Mi a művészet? Az objektív megtalálása, melyhez az út a szubjektíven keresztül vezet. Önmaga a művészet objektív, ezért van értéke.” Seres László

A kiállítás kurátora Kishonthy Zsolt (MissionArt Galéria).

A kiállítást megnyitotta Schneller János művészettörténész.

A kiállítás november 6-ig látogatható a K11 Művészeti és Kulturális Központban (1075 Budapest, Király utca 11.) hétköznapokon 10 és 17 óra között.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Szabadságtapasztalat – november 17-ig látható Kondor Attila kiállítása a Műcsarnokban

2019 szeptember 30, hétfő

2019. szeptember 17-én nyílt és november 17-ig látogatható Kondor Attila festőművész Szabadságtapasztalat című kiállítása a Műcsarnokban. A kiállításon látható festmények, grafikák, filmek kiindulópontja azoknak az alkotói/gondolkodói folyamatoknak a tudatosítása, amelyek során a látványvilág jelenségei festői és filozófiai tapasztalattá válhatnak. Ezen az úton, a figyelem, a megértés, a befogadás útján szeretné a művész végigvezetni a látogatókat a Műcsarnok három termében. A Szabadságtapasztalat összefoglaló címmel bemutatásra kerülő installáció a művész egy-egy animációs […]

2019. szeptember 17-én nyílt és november 17-ig látogatható Kondor Attila festőművész Szabadságtapasztalat című kiállítása a Műcsarnokban.

A kiállításon látható festmények, grafikák, filmek kiindulópontja azoknak az alkotói/gondolkodói folyamatoknak a tudatosítása, amelyek során a látványvilág jelenségei festői és filozófiai tapasztalattá válhatnak. Ezen az úton, a figyelem, a megértés, a befogadás útján szeretné a művész végigvezetni a látogatókat a Műcsarnok három termében. A Szabadságtapasztalat összefoglaló címmel bemutatásra kerülő installáció a művész egy-egy animációs filmje köré épül, amelyek egyben tematikus egységek is: Műteremváros, Jelenlét-kert, Belső könyvtár.

Az elmúlt években, illetve kifejezetten erre a kiállításra készült művek között találunk a személyes környezet ihlette alkotásokat éppúgy, mint a filozófiai-esztétikai alapkérdéseket feszegető témákat, a múlt emlékeiből átemelt művészettörténeti toposzokat, emblematikus épületeket (Pantheon), reneszánsz kerteket, varázslatos képzeletbeli könyvtárakat, amelyek spirituális, érzéki történetté állnak össze a Műcsarnok tereiben.

A kiállítás korátora Mayer Marianna művészettörténész.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Hortobágyi − Bánki Ákos új dokumentumfilmje a Premier Kultcaféban

2019 szeptember 20, péntek

2019. szeptember 18-án mutatták be Bánki Ákos képzőművész új dokumentumfilmjét a Premier Kultcafé mozitermében. Magyarország a hatvanas évek elején, egy nyomasztó, szürke, megfélemlített ország. Egy fiatal festő ekkor kezdené pályáját, de a Képzőművészeti Egyetem kommunista vezetősége apja politikai múltja miatt visszautasítja felvételét. Csatlakozik hát azoknak az ifjaknak a társaságához, akik a rendszer által tiltott művészeti könyvekből ellesett nyugati festészetet művelik, az egyetemen tanult szocialista realista felfogással szemben. A hatvanas években […]

2019. szeptember 18-án mutatták be Bánki Ákos képzőművész új dokumentumfilmjét a Premier Kultcafé mozitermében.

Magyarország a hatvanas évek elején, egy nyomasztó, szürke, megfélemlített ország.
Egy fiatal festő ekkor kezdené pályáját, de a Képzőművészeti Egyetem kommunista vezetősége apja politikai múltja miatt visszautasítja felvételét. Csatlakozik hát azoknak az ifjaknak a társaságához, akik a rendszer által tiltott művészeti könyvekből ellesett nyugati festészetet művelik, az egyetemen tanult szocialista realista felfogással szemben. A hatvanas években részt vesz a kör tagjainak kiállításain, melyeket sorra betiltanak. A betiltások, a szabadság levegőjének megvonása tragikusan megviseli. Remeteként visszahúzódva, madarak társaságában éli le életét még akkor is, amikor a határok már legtöbb pályatársa előtt megnyílnak. Életének utolsó évében egy retrospektív kiállítást szerveznek számára, mely szintén tragikus fordulatot vesz.

Az film a Zuglói Kör egyik tagjának, Hortobágyi Endre festőművésznek tragikus életét és festészetét dolgozza fel.

Bánki az életmű fennmaradt dokumentumait és képeit felkutatva, családtagjait és barátjait kérdezve ered Hortobágyi nyomába. Az interjúk és az előkerült dokumentumok által egy drámai sors rajzolódik ki.

A vetítés után Dr. Mészáros Flóra művészettörténész, kurátor beszélgetett a rendezővel.

● ● ●

HORTOBÁGYI (2019)

magyar dokumentumfilm
játékidő: 30 perc

rendező: Bánki Ákos
operatőr: Szandtner Dániel
narrátor: Kroó Ádám
vágó: Batka Annamária
producer: Gyurin Zsuzsi, Romwalter Judit
gyártó: Salamandra Film
koproducerek: Romwalter Béla, Schneider Ákos

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Újabb művészeti fesztivált? Érdemes! − interjú Schneller János művészettörténésszel a Kortárs Online-on a Resident Art GARTEN kapcsán

2019 szeptember 10, kedd

Nagy figyelem és érdeklődés kísérte a Balaton-felvidék első kortárs képzőművészeti eseménysorozatát, az augusztusban megrendezett Resident Art GARTEN Fesztivált. Élménybeszámolóra és eredményértékelő beszélgetésre hívtunk Schneller Jánost, a program ötletgazdáját és egyik fő szervezőjét. A nyári időszak tipikusan hemzseg a művészeti rendezvényektől és fesztiváloktól. Hogyan látod, érdemes belevágni ebben a műfajba? Mivel tudott kitűnni az általatok szervezett Resident Art GARTEN a nyári programdömpingből? A fesztivált a Balaton északi részén, Lovason rendeztük meg, […]

Nagy figyelem és érdeklődés kísérte a Balaton-felvidék első kortárs képzőművészeti eseménysorozatát, az augusztusban megrendezett Resident Art GARTEN Fesztivált. Élménybeszámolóra és eredményértékelő beszélgetésre hívtunk Schneller Jánost, a program ötletgazdáját és egyik fő szervezőjét.

A nyári időszak tipikusan hemzseg a művészeti rendezvényektől és fesztiváloktól. Hogyan látod, érdemes belevágni ebben a műfajba? Mivel tudott kitűnni az általatok szervezett Resident Art GARTEN a nyári programdömpingből?
A fesztivált a Balaton északi részén, Lovason rendeztük meg, ahol egyáltalán nincs sok programlehetőség. Az aktuális művészeti fesztiválok pedig meglátásom szerint főleg a színpadi produkciókra fókuszálnak. Esetleg Kapolcson a Művészetek Völgye számít a miénkhez hasonló rendezvénynek, de ott is több a színpadi program, kevesebb a képzőművészet, ráadásul más időpontban rendezik. A többi hasonló eseménysorozat pedig nem konkurál a miénkkel, mivel egy borfesztivál vagy egy koncert nem olyan program, amivel versenyezni akartunk.
Lovason megpróbáltunk létrehozni egy képzőművészeti bázist, mert azt láttuk, hogy a kortárs vizuális művészet kevés helyen van képviselve a Balaton körül (ebben esetleg a Vaszary Villa programja kivétel), tehát az Art GARTEN-ben a kortárs képzőművészeti koncepcióra húztuk fel a fesztivált. Így minden esti programnak – legyen szó filmvetítésről, beszélgetésről vagy koncertről – a képzőművészethez volt köze. Ezt a szándékot pedig a jövőben is szeretnénk megtartani. A visszajelzések egyértelműen azt bizonyították, hogy van igény ilyen jellegű kortárs képzőművészeti eseményre egy olyan kisebb településen is, ahol nagyítóval kell keresni a színvonalas programokat.

Miért választottátok éppen ezt a régiót? Kiket vártatok ide, ki volt a célközönségetek?
Azért esett Lovas településre a választás, mert a Balatonalmádi és Balatonfüred közötti falvak egy különleges mikrotérséget képeznek, amit még kevéssé fedeztek fel, pedig a dimbes-dombos borvidékről páratlan szépségű kilátás nyílik a Balatonra. Bánki Ákos szervezőtársammal több helyszín is szóba került, végül egy kedves ismerősünk mutatott be minket a Nagy Gyula Művészeti Alapítvány vezetőinek, akik szívesen kölcsönadták a galériájukat erre az időre. Nem titkolt szándékunk volt, hogy a Paloznaki Jazzpiknikkel egy időben indítsunk, mégpedig azért, hogy az ő vendégkörük találkozzon a mi programjainkkal is: tehát azok, akik nyitottak a kulturális programokra, rendszeresen járnak koncertre, színházba vagy horribile dictu, kiállításra.
Sokan nyaralnak errefelé a fővárosból, ilyenkor ott kiürülnek a galériák, így érdemesnek gondoltuk áthelyezni ezt a fajta kulturális kínálatot. A várakozásunkat felülmúlva visszaigazolódott a feltételezésünk. Számunkra pedig jó lehetőség a Budapesten kívüli más környezetben megvalósítani egy nagyszabású kiállítást és a hozzá kapcsolható kísérőprogramokat. A tapasztalatunk az volt, hogy minden esti eseményünkön volt harminc–ötven résztvevő, napközben pedig folyamatosan érkeztek az emberek, szó szerint egymásnak adták a kilincset. A helyiek közül is nagy számban jöttek látogatók, így egy új réteget is sikerült megszólítanunk.

Melyik programra érkeztek a legtöbben?
A programok közül a tárlatvezetés műfaja nagyon bejött a látogatóknak, ezek mindig teltházasok voltak. Azért is övezte nagy érdeklődés, mert olyan nagy szakmai neveket hívtunk meg előadni, akik hitelesen és izgalmasan közvetítettek a kiállított művek között. A kortárs művészet megértésében nagyon fontos támaszpontot jelent az ilyen kísérőprogram, hiszen ezen a területen a legfontosabb, hogy némi magyarázattal lássák el a műveket.

Mi jelentette a szervezés során legnagyobb nehézség? Volt olyan esemény, amire nagyon nem számítottatok?
Rengeteg ilyen előfordult, de szerencsére mindent meg tudtunk oldani. A legnagyobb nehézség talán az volt, hogy nem kaptunk költségvetési támogatást, hanem az egész programsorozatot civil adományokból valósítottuk meg – számomra ennek a sikeressége volt a legpozitívabb élmény. Nagyon jó volt látni, hogy vannak olyan emberek, akiknek fontos ez a terület. A fundraising rendszer egyébként egy eredményes pénzügyi struktúrán alapult: az adományozott összeg ötven százalékát műalkotásokra lehetett elkölteni, vagyis visszatéríteni. Ez pedig egyértelműen serkentette a műtárgyvásárlást, ami kifejezetten jó volt a képzőművészek számára is, hiszen volt eladásuk.

Mik voltak a szervezésnek további sajátosságai? Hogyan zajlottak a mindennapok a háttérben?
Az idei tapasztalataink alapján azt látjuk, hogy érdemes volt létrehozni a minifesztivált, mert nagy igény van rá. Mindemellett a megvalósításban mindent mi magunk csináltunk, például Ákossal mi ketten újítottuk fel a galéria helyiségeit. De olyan eset is adódott, hogy az utolsó percben kellett szállást találni a látogatóknak, vagy az elektromos hálózat állított kihívás elé minket.
Az anyagi támogatás mellett sokaktól kaptunk szükséges eszközöket is, és többen segítettek a takarításban vagy a plakátolásban. Gyorsan kialakult egyfajta kalákahangulat a GARTEN-ben, ami egy nagyon családias, baráti közeget teremtett: rengeteg jó élményt és sok pozitív energiát adott nekünk.

Mik a hosszú távú terveitek, egyáltalán lesz még további GARTEN?
Egyértelműen igen! A Resident Art GARTEN-t öt évre tervezzük, mivel szeretnénk a rendezvényt a 2023-as Veszprém – Európa Kulturális Fővárosa (EKF) programra kifuttatni. Az EKF projekt Veszprémen kívül a Balaton északi régióját is bevonja a kulturális fejlesztésbe, és az ilyen jellegű kezdeményezéseket több módon is támogatja. Ennek keretében képzeljük el a GARTEN jövőjét, hiszen egy olyan helyszínt választottunk, aminek csodálatos geológiai adottságai és páratlan hangulata van. A folytatásról Mészáros Zoltánnal, az EKF 2023 projekt vezetőjével is tárgyaltunk, aki több szinten is támogatja ötleteinket.
Terveink szerint jövőre bővített programmal, profibb színpaddal, akár ötven–hatvan Y/Z generációs művész munkáinak kiállításával szeretnénk folytatni. Azt is el tudnám képzelni, hogy bővítjük a helyszíneket több kiállítótérrel – Ákossal sok mindenről beszéltünk már. Szeretnénk folytatni a kertmozis vetítéseket, a művészeti beszélgetéseket, és több zenei vagy színpadi program is tervben van. A hosszú távú tervek között szerepel gazdagabb gyerek- és ifjúsági program és egy lehetséges alkotóhét megvalósítása is. Szeretnénk jövőre is augusztus elejétől 20-ig tartani a GARTEN-t.

Szerző: Sipos Tünde (Az interjú eredeti helyén a Kortárs Online-on jelent meg 2019. szeptember 4-én.)

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Ilyen volt a Resident Art GARTEN kortárs képzőművészeti vásár Lovason

2019 szeptember 5, csütörtök

A Nagy Gyula Művészeti Alapítvánnyal együttműködve létrehoztunk egy művészeti bázist, melynek az augusztus elejétől induló három hetes eseménysorozatát – legyen szó filmvetítésről, pódiumbeszélgetésről, tárlatvezetésről, koncertről vagy könyvbemutatóról – kortárs képzőművészeti koncepcióra húztuk fel. A program gerincét a kortárs képzőművészeti alkotások adták, melyekből Bánki Ákos kurátortársammal sokszínű, közel 240 művet bemutató kiállítást rendeztünk. A képzőművészeti vásáron szinte minden művészeti áramlat bemutatkozott: a figuratív, szimbolikus, absztrakt, geometrikus alkotásoktól, a groteszk, szarkasztikus, vagy […]

A Nagy Gyula Művészeti Alapítvánnyal együttműködve létrehoztunk egy művészeti bázist, melynek az augusztus elejétől induló három hetes eseménysorozatát – legyen szó filmvetítésről, pódiumbeszélgetésről, tárlatvezetésről, koncertről vagy könyvbemutatóról – kortárs képzőművészeti koncepcióra húztuk fel.

A program gerincét a kortárs képzőművészeti alkotások adták, melyekből Bánki Ákos kurátortársammal sokszínű, közel 240 művet bemutató kiállítást rendeztünk. A képzőművészeti vásáron szinte minden művészeti áramlat bemutatkozott: a figuratív, szimbolikus, absztrakt, geometrikus alkotásoktól, a groteszk, szarkasztikus, vagy kritikai felhanggal született alkotásokig. A festmény, a grafika és a fotó játszotta a főszerepet, de néhány plasztikát is kiállítottunk. Fontos szempont volt, hogy a művek elérhető árúak legyenek, így a látogatók – a korábbi vásárainkhoz hasonlóan – 50 és 100 ezer forintos egységáron vásárolhattak műalkotást fiatal képzőművészektől. A kiállított alkotók 75%-a a fiatalabb, ’Y’ és ’Z’ generáció képviselője volt.

A Balaton szinte minden szegletéből érkeztek látogatók, de a helyiek sem maradtak el, sőt sokan visszajáró vendégekké váltak a hetek során a családiasan hangulatos GARTENben, ami nagyon pozitív visszajelzés volt számunkra. A várakozásainkat felülmúlva igazolódott vissza a feltételezésünk: nagy igény van a színvonalas kulturális és képzőművészeti programokra Budapesten kívül is.

Jövőre bővebb programmal, profibb színpaddal és ötven-hatvan Y/Z generációs művész munkáinak kiállításával szeretnénk folytatni a GARTENt. Szeretnénk a helyszíneket is bővíteni több kiállítótérrel. Folytatjuk a kertmozis vetítéseket, a művészeti beszélgetéseket, és több zenei/színpadi produkció is tervben van. A hosszú távú tervek között pedig gazdagabb gyerek- és ifjúsági program és egy alkotóhét megvalósítása is szerepel.

Schneller János művészettörténész

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Garten

Resident Art Garten – Kortárs művészeti bázis Lovason, a Balaton északi partján augusztus folyamán

2019 július 11, csütörtök

Több mint 250 kortárs művet felsorakoztató kiállítás és vásár + mozi, koncertek, beszélgetések, tárlatvezetések három héten keresztül. Nyiss a kortásra! A GARTEN projekt keretében átfogó képet mutatunk a fiatal generáció kortárs művészeinek munkáiból, valamint – a találkozás elősegítése érdekében – számos kísérő programot rendezünk művészek, gyűjtők, művészettörténészek, zenészek és előadóművészek közreműködésével. A Resident Art művészeti ügynökség nyári képzőművészeti vására, a Nagy Gyula Művészeti Alapítvánnyal együttműködve idén főként az Y és […]

Több mint 250 kortárs művet felsorakoztató kiállítás és vásár + mozi, koncertek, beszélgetések, tárlatvezetések három héten keresztül.

Nyiss a kortásra!

A GARTEN projekt keretében átfogó képet mutatunk a fiatal generáció kortárs művészeinek munkáiból, valamint – a találkozás elősegítése érdekében – számos kísérő programot rendezünk művészek, gyűjtők, művészettörténészek, zenészek és előadóművészek közreműködésével.

A Resident Art művészeti ügynökség nyári képzőművészeti vására, a Nagy Gyula Művészeti Alapítvánnyal együttműködve idén főként az Y és Z generációs művészek munkáit mutatja be Lovason.

Helyszín: 8228 Lovas, Fő utca 12.

Honlap >> www.residentartgarten.com

Katalógus >> ITT

Kurátorok: Bánki Ákos képzőművész és Schneller János művészettörténész

• • •

Program

augusztus 1-20.
Resident Art Garten kiállítás és vásár
megtekinthető: hétfő kivételével mindennap 15-től 22 óráig

augusztus 3., szombat 17 óra
ünnepélyes MEGNYITÓ: A Resident Art Gardent megnyitja Mészáros Zoltán, a Veszprém EKF 2023 elnöke

augusztus 4., vasárnap
19 óra KÖNYVBEMUTATÓ: Aki megette a Mona Lisát
vendégek: Pátkai Marcell, a szerző, az Artkartell igazgatója, Inemesit Etentuk, az Artlocator alapítója és Gauder Áron, az illusztrátor, a Nyócker! rendezője
20:30 MOZI: Ruben Brandt, a gyűjtő (2018)

augusztus 6., kedd
19 óra TÁRLATVEZETÉS Verebics Ágnes festőművésszel
20:30 MOZI: Marina Abramović – A távolság, ami összeköt (2016)
+ beszélgetés

augusztus 7., szerda 20:00
BORKÓSTOLÓ és TÁRLATVEZETÉS
Bor és művészet – a Homola pincészet boraival és Schneller János művészettörténésszel, a Garten projekt egyik alapítójával

augusztus 8., csütörtök
19 óra TÁRLATVEZETÉS Topor Tündével művészettörténésszel, az Artmagazin főszerkesztőjével
20:30 MOZI: A négyzet (2017)
+ beszélgetés

augusztus 9., péntek 20:00
KONCERT: Messzemenő következtetésekWahorn András és Kopasz Tamás koncertje

augusztus 10., szombat 19 óra
PÓDIUM: Művészet és szenvedély
vendégek: Rechnitzer János műgyűjtő és Bajzáth Sándor addiktológiai konzultáns

augusztus 11., vasárnap
19 óra TÁRLATVEZETÉS Mészáros Flóra művészettörténésszel és Bánki Ákos képzőművésszel, a Garten projekt egyik alapítójával
20:30 MOZI: Tiltott absztraktok
+ beszélgetés

augusztus 13., kedd
19 óra TÁRLATVEZETÉS Bordács Andrea esztétával
20:30 MOZI: A nagy múzeum (2014)
+ beszélgetés

augusztus 14., szerda 21 óra
PÓDIUM: Mozgás, dinamika, szél
A szél mögött c. film vetítése
+ beszélgetés Koronczi Endre képzőművésszel, a film rendezőjével

augusztus 15., csütörtök 20:30
MOZI: Senki többet (2018)
+ beszélgetés Jakab Luca műkereskedővel

augusztus 16., péntek 20 óra
PÓDIUM: Művészet és emlékezés
vendég: Gábor Áron képzőművész

augusztus 17., szombat 20 óra
KONCERT: DADA-est – Kurt Schwitters Ursonate és más hangköltemények Menich-Horváth István előadásában

augusztus 18., vasárnap 20 óra
PÓDIUM: Genius Loci – a hely szelleme
beszélgetés Klimó Károly festőművésszel, Bojár Iván András művészettörténésszel és Fenyvesi Ottó íróval

augusztus 19., hétfő 20 óra
KONCERT: Watching The Sky Disco – Kanada Káosszal
+ csillagnézés

augusztus 20., kedd 20 óra
KONCERT: finisszázs

– A programváltoztatás jogát a szervezők fenntartják. –

A kiállítás ingyenes látogatható a Resident Art Garten nyitvatartási idejében (15:00-22:00 h).
A programokra felnőtteknek 1000 Ft, diákoknak 500 Ft a belépő; 14 év alatt ingyenes.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

„A kortárs képzőművészet és a kreatív ipar komoly gazdasági ágazat lehetne”

2019 július 8, hétfő

A Nullahategy.hu interjúja Schneller János művészettörténész kurátorral, a lovasi Resident Art GARTEN művészeti projekt főszervezőjével. Különleges nyári kiállítással és művészeti vásárral összekötött összművészeti dzsemborit rendez augusztus 3. és 20. között a budapesti Resident Art kortárs művészeti ügynökség. A GARTEN néven futó nyári kortárs művészeti projekt elsősorban a még kevéssé ismert Y és Z generációk munkáit vonultatja fel, de számos programmal várja a látogatókat festői környezetben, a Balaton vonzáskörzetéhez tartozó Lovason. […]

A Nullahategy.hu interjúja Schneller János művészettörténész kurátorral, a lovasi Resident Art GARTEN művészeti projekt főszervezőjével.

Különleges nyári kiállítással és művészeti vásárral összekötött összművészeti dzsemborit rendez augusztus 3. és 20. között a budapesti Resident Art kortárs művészeti ügynökség. A GARTEN néven futó nyári kortárs művészeti projekt elsősorban a még kevéssé ismert Y és Z generációk munkáit vonultatja fel, de számos programmal várja a látogatókat festői környezetben, a Balaton vonzáskörzetéhez tartozó Lovason.

Markovics Péter (061.hu) interjúja eredeti helyén ITT olvasható.

Fotó: Horváth Péter Gyula

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Budapest

ZiggY Art Fair – Kortárs művészeti vásár a Pintér Galériában

2019 május 10, péntek

Szemtelenül fiatal, szemtelenül friss A Pintér Galéria és a Resident Art közös szervezésében első alkalommal kerül megrendezésre a ZiggY Art Fair, ahol az ’Y’ és a ’Z’ generáció alkotóinak művei vásárolhatók meg egységáron. Időpont: 2019. május 17-25. Helyszín: Pintér Galéria, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 10. Megnyitó: 2019. május 17., 18 óra [Dombóvári Judit: Subjective Landscapes – digitális fotónyomat, 103×83 cm, 2016] A kiállított alkotók nagyobb része még nem tartozik […]

Szemtelenül fiatal, szemtelenül friss

A Pintér Galéria és a Resident Art közös szervezésében első alkalommal kerül megrendezésre a ZiggY Art Fair, ahol az ’Y’ és a ’Z’ generáció alkotóinak művei vásárolhatók meg egységáron.

Időpont: 2019. május 17-25.
Helyszín: Pintér Galéria, 1055 Budapest, Falk Miksa u. 10.
Megnyitó: 2019. május 17., 18 óra

Ziggy Art Fair

[Dombóvári Judit: Subjective Landscapes – digitális fotónyomat, 103×83 cm, 2016]

A kiállított alkotók nagyobb része még nem tartozik egyetlen galériához sem, ugyanakkor folyamatosan alkotó és rendszeresen kiállító, karrierjük kezdetén álló művészek. Mellettük helyet kaptak a válogatásban olyan alkotók is, akik már hosszabb ideje jelen vannak a kortárs művészeti színtéren, jelentős külföldi és hazai bemutatkozásokkal, valamint gyűjtői körrel és galériás képviselettel is rendelkeznek. A két generáció mind stilársan, mind koncepcionálisan meglehetősen heterogén képet mutat, amely jól tükrözi korunk sokszínűségét, amely megmutatkozik a különböző hordozók sokféleségében is, ahol a médium miden esetben meghatározó a mű szempontjából.

A kiállításon látható közel 100 művet a jobb tájékozódás érdekében három árkategóriába sorolták a szervezők: a sokszorosított grafikától az olajképekig az 50 és 100 ezer forintos kategóriákba, míg a kiemelt műveket egyedi árazás alapján értékesítik. A kiállítás a Falk Art Fórum idején valósul meg, és egy hétig lesz látogatható a galéria nyitvatartási idejében.

A ZiggY Art Fair online lapozható katalógusa >> ITT
ZiggY videó >> ITT

ZiggY Art Fair

[Gyarmati Zsolt: Analoggins Politics II – vegyes technika, vászon, 58×58 cm, 2018]

A kiállítást kísérőprogramjaként egy kerekasztal beszélgetésre is sor kerül, melynek központi témái a gyűjtő fiatalok és a kortárs művészet, a műkereskedelem és a művészeti kánon, valamint ennek hatása a művész alkotói folyamatára lesznek.

Fiatalok a kortárs piacon – fenntartható művészet.
A kerekasztal beszélgetés résztvevői:
Gajzágó György, Kortárs Műgyűjtő Akadémia – CCA
Jakab Luca, az artconscious.co.uk alapítója
Csizik Balázs képzőművész
Hradszki László műgyűjtő

A beszélgetést Schneller János művészettörténész, a Ferenczy Múzeumi Centrum kurátora vezeti.
Időpont: 2019. május 18., 18 óra
Helyszín: Pintér Galéria

Ziggy Art Fair

[Asztalos Zsolt: Mondrian – c-print, 70×50 cm, 2019]

A vásáron kiállító művészek:
Ádám Zsófia II Asztalos Zsolt II Babos Bertalan Zsili II Balas Ildikó II Baranyai (b) András II Baráth Áron II Bátorfi Szabolcs II Balázs Brigitta II Biro Meli II Bóbics Diána II Bódis Barnabás II Boros Viola II Borsándi Balázs Boci II Bosnyák Zsuzsa II Carcass, James II Csernátony Lukács László Csizik Balázs II Deim Balázs II Deli Anett II Devil, Naomi II Dombóvári Judit II Dóra Ádám II Dovák Melinda II drMáriás II Fábián Zoltán II Fajgerné Dudás Andrea II Fekete Szilvia II Ferenczy Zsolt II Gallai Judit Ágnes II Gyarmati Zsolt II Hermann Péter II Horgas Karina II Horváth Ági II Horváth Helén Sára II Horváth Lóczi Judit II Horváth Orsi II Horváth Zsófi II Imreh Sándor II Jahoda Réka II Juhász Corinna II Juhász Kinga II Kaci Simon II Kalmár János II Király Gábor II Kiss Márta II Kiss Márta II Koczka Viola II Kontra Ágnes II Kontur Balázs II Könyv Kata II Kőszeghy Flóra II Kovács Kitti II Lak Róbert II Lenkey-Tóth Péter II Liszi Renáta II Lucza Zsigmond II Mendreczky Karina II Nagy Sára II Nagy Zsófi II Neogrády-Kiss Barnabás II Oberfrank Luca II Ódor Bence István II Őry Annamária II Pap Gitta II Paszterkó Richárd II Péterfy Ábel II Petrics Flóra II Romvári Márton II Rontó Lili II Saxon Szász János II Simon Mazula Tibor II Sütő Róbert II Stark Attila II Szabó Ágnes II Szabó Kristóf – KristofLab II Szakál Éva II Szax Olivér II Szentgróti Dávid II Takács Máté László II Tanka Péter II Tettamanti Ádám Balázs II Tóth Anna Eszter II Tóth Zsófi II Vajda Lilla II Vámos János II Varga Kristóf II Végh Júlia II Verebics Ági II Verebics Kati II Vörös Krisztián Piros II Zelei Diána II Zelena Veronika

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Resident Art Fair – Kortárs Karácsonyi Vásár 2018

2018 december 5, szerda

Több mint 100 fiatal, feltörekvő művész, és sok befutott kortárs alkotó megvásárolható művei az először megrendezésre kerülő Resident Art Fair-en 15, 20, 30 és 50 ezer forintos áron. Bánki Ákos képzőművész és Schneller János művészettörténész a művészek legfrissebb alkotásaiból válogatott a vásárra. Festmény, szobor, fotográfia és grafika – valamennyi műfaj izgalmas kavalkádja várja a látogatókat. Fókuszban a grafika Ahogy mondani szokták: a grafika a gyűjtés előszobája. A vásáron a festmények […]

Több mint 100 fiatal, feltörekvő művész, és sok befutott kortárs alkotó megvásárolható művei az először megrendezésre kerülő Resident Art Fair-en 15, 20, 30 és 50 ezer forintos áron.

Bánki Ákos képzőművész és Schneller János művészettörténész a művészek legfrissebb alkotásaiból válogatott a vásárra. Festmény, szobor, fotográfia és grafika – valamennyi műfaj izgalmas kavalkádja várja a látogatókat.

Fókuszban a grafika
Ahogy mondani szokták: a grafika a gyűjtés előszobája. A vásáron a festmények mellett nagy számban találhattok grafikai munkákat is; giclée nyomatot, szitanyomatot, litográfiát és fametszetet. Közös bennük, hogy mindegyik szignált, számozott, azaz egyedi példány. Ezzel a válogatással a műgyűjtéssel ismerkedő vásárlókat szeretnénk megszólítani.

Kiemelt tételek
A vásáron az elérhető áron kínált műalkotások mellett felvonultatunk kiemelt tételeket is, melyeket a művészek műtermeiből válogatunk. Ezek a tételek 100 ezer forint feletti árkategóriában kerülnek kiállításra.
Alkotóink (teljes lista hamarosan): Bullás József, drMáriás Béla, Wahorn András, Bernát András, Braun András, Romvári Márton, Király András, Verebics Ágnes, Kovács Lehel, Naomi Devil, Stark Attila, Király Gábor, Fajgerné Dudás Andrea, Szöllősi Géza, Halász András, Töttös Kata, Vörös Krisztián

Online katalógus >> ITT

Gyere el december 11. és 22. között a RAF-ra, ha érdeklenek kortársaid, ha belevetnéd magad a műgyűjtés kalandjába, vagy ha egyszerűen csak látni szeretnél egy izgalmas tárlatot!

Szeretettel vár a két szervező: Bánki Ákos és Schneller János

A vásár 2018. december 11-án 18.00-kor nyílik, és december 22-ig látogatható, naponta 12-18 óráig.

Fontos: A vásár helyszíne a Resident Art galéria helyett az A.P.A Galéria! Cím: A.P.A (Atelier Pro Arts) 1085 Budapest, Horánszky u. 5.

Instagram-profil >> ITT

a szervezők:
Bánki Ákos és Schneller János

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Péntek a műteremben – nyári műteremlátogatások a Resident Art Budapesttel

2018 június 20, szerda

A tanév végével egyre kevesebb kulturális programot találni Budapesten, annál többet a nyári fesztiválok programjában, az uborkaszezon a képzőművészeti galériák körében is megfigyelhető. Az alkotók közül sokan művésztelepeken vészelik át a kánikulát, de szerencsére nem maradnak művészeti program nélkül azok sem, akik Budapesten töltik el a nyári időszakot. Július 6-tól öt egymást követő péntek délutánon budapesti műtermekbe látogathat, aki a kortárs képzőművészet néhány érdekes egyéniségét testközelből szeretné megismerni; a művészek […]

A tanév végével egyre kevesebb kulturális programot találni Budapesten, annál többet a nyári fesztiválok programjában, az uborkaszezon a képzőművészeti galériák körében is megfigyelhető. Az alkotók közül sokan művésztelepeken vészelik át a kánikulát, de szerencsére nem maradnak művészeti program nélkül azok sem, akik Budapesten töltik el a nyári időszakot. Július 6-tól öt egymást követő péntek délutánon budapesti műtermekbe látogathat, aki a kortárs képzőművészet néhány érdekes egyéniségét testközelből szeretné megismerni; a művészek saját műtermükben, műveik között fogadják a látogatókat. A Resident Art szervezésében több mint két éve rendszeres vendégei lehetünk budapesti alkotóművészeknek, akik műtermük falai között mesélnek magukról, alkotói folyamatról, inspirációkról, dilemmákról és tervekről. A látogatások azok számára a legizgalmasabbak, akik nem csak a megszokott körülmények között szeretnének közelebbi ismeretségbe kerülni kortárs alkotókkal és azok alkotásaival. A péntek délutáni műteremlátogatásokhoz semmiféle előképzettség vagy tudás nem szükséges, mindössze érdeklődés és némi nyitottság kell ahhoz, hogy valaki a kérdező szemszögébe helyezkedjen és megnyissa magát egy alkotói világ számára. A találkozás során a művekkel együtt a művész arcát, személyiségét is megismerjük és a későbbiekben is sokkal személyesebben emlékezhetünk rájuk, idézhetjük fel őket egy-egy kiállítás kapcsán.

Sorozatunkban helyet kapott az egyik leghíresebb ma élő festőnk, Szűcs Attila, akinek neve a Ludwig Múzeumban megrendezett kiállítása és a nemzetközi aukciós piacon való szereplése óta már nem csak a szűkebb szakma számára cseng ismerősen. Nehezen kategorizálható, szinte látomásos művészetéről Széplaki Gerda így írt: „Szűcs, miközben átjárhatóvá teszi a különböző minőségek között a teret, arra kérdez rá, hogy az ember – akit a humanisztikus ábrázolási hagyomány beazonosítható körformával (Körper) lát el, a modern filozófia pedig az individuum megnevezéssel illet – mennyiben tekinthető valóban önállónak: függetlennek a Másiktól, a környező világtól, a természeti univerzumtól, a transzcendentális erőktől.”

Ellátogatunk Rabóczky Judit Rita szobrászműhelyébe, akinek acél, huzal szobrait és azok keletkezését is megismerhetjük. A fiatalabb generációhoz tartozó szobrászművész anyaghasználatában, formaképzésében a nyitottság, a feltárás, a bemutatás fontos szerepet kap, hiszen nemcsak az anyag tulajdonságai, de az alkotói folyamat és a forma szerkezete is jól leolvasható szobrairól. Roppant személyes és direkt művészettel szembesíti nézőit. Nagy Géza sajátos hangulatú, tömör faktúrájú képein a fakó színek és a merész kompozíciók feszültsége melankólikus harmóniát hoz lére.

Gáspár György üvegszobrait az amerikai és német gyűjtők egyelőre jobban kedvelik, mint a hazaiak. Most bepillanthatunk az általa kifejlesztett precíziós üvegszobrászat alkotói folyamataiba, és arra is fény derül, hogy Elton John hogyan szerezte meg a művész egyik szobrát. A architektúrákat és konstrukciókat egyszerre idéző transzparens kompozíciók a tudomány és a művészet metszetében születő futurisztikus tárgyakként öltenek testet, amelyek amellett, hogy esztétikai élményt adnak, akár funkciót is hazudhatnának maguknak. Gáspár György felesége, Kóródi Zsuzsa üvegképei pedig csak látszólag mutatják meg magukat, valójában a nézőpont függvényében folyamatosan változtatják a néző retináján képződő képet, így megfoghatatlanná válnak és a nézőt, mint valami délibáb bizonytalanságban tartják.

Majoros Áron Zsolt legutóbbi nagyszabású művét a frissen felújított Ybl féle Vízház, legójabb nevén Budai Kreatív Ház újonnan épül földalatti bejáratában csodálhatjuk meg; az egész falat beborító, különböző távolságokba felszerelt képpontokat idéző fémlapocskák a távolságból a jól ismert Ybl portré képévé alakulnak retinánkon. Korábbi műveiben a hiány, a héj és a formátlan forma kérdéskörét járja körbe.

Esse Bánki Ákos sajátos palettáján az enteriőröket átható fénysugarak önálló képi elemekként geometrikus síkokra szabdalják a teret, amely így álomszerű, tárgy nélküli formajátékká alakul.

A fiktív művészt formáló Borsos Lőrinc intermediális területen alkotó művészpáros Lőrinc Lilla és Borsos János formálta meg. Művészetük társadalomkritikus, önreflektív és politikai vetületeiről beszélgetünk, valamint újabb műveiket és terveiket is megismerhetjük. Mátrai Erik fény-, és videóinstallációiról vált ismertté, műveiben a vallásos témák felvetése mellett a művészettörténeti utalások és a társadalmi kérdések egyaránt szerepelnek. Meglepő képzettársításai legtöbbször intermediális művekben öltenek testet.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

[Kóródi Zsuzsanna, Mátrai Erik és Borsos Lőrinc alkotása; borítókép: Szűcs Attila]

A műteremlátogatások péntekenként 17 órakor kezdődnek és 19 órakor végződnek.

Részvételi díj: 3.500 Ft/fő/alkalom; 5 alkalomra szóló bérlet: 14.000 Ft/fő

További információ a programról és a művészekről, jelentkezés >> ITT

• • •

A műteremlátogatás-sorozat programja:

2018. július 6., 17 óra
Gáspár György és Kóródi Zsuzsanna üvegművészek műterme
találkozó: Kálvária tér-Baross utca sarok

2018. július 13., 17 óra
Majoros Áron Zsolt és Esse Bánki Ákos műterme
találkozó: Újpest-Városkapu metrómegálló kijárat

2018. július 20., 17 óra
Borsos Lőrinc (Borsos János & Lőrinc Lilla művészpáros) és Mátrai Erik műterme
találkozó: Art Quarter Budapest (Nagytétényi út 48-50.)

2018. július 27., 17 óra
Szűcs Attila műterme
találkozó: Széll Kálmán tér (az óránál)

2018. augusztus 3., 17 óra
Rabóczky Judit Rita és Nagy Géza műterme az Artus művészházban
találkozó: Fehérvári út-Etele út kereszteződés

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

[Rabóczky Judit Rita, Gáspár György és Majoros Áron Zsolt alkotása; borítókép: Szűcs Attila]

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Stefan Osnowski legújabb kísérleti fametszeteiből nyílik kiállítás a Resident Art galériában

2018 május 17, csütörtök

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra […]

Stefan Osnowski új sorozata szervesen kapcsolódik a korábbi nagyméretű fametszeteihez, melyeket Passage címmel állított ki a Resident Art Galériában 2017-ben. Legújabb, ENTRE – átmenet című sorozatában a művész továbbra is megőrzi a szigorú szabályokon alapuló szerkesztés elvét, de ezúttal a párhuzamos vonalhálót diagonális irányú nyomokkal gazdagítja. Az így kialakuló rendszer egy háromszögekből álló rácsszerkezetté alakítja a felületet, amely geometrikus, közelről szemlélve absztraktnak mondható hálóvá alakul. Míg a fametszetek kiindulópontja továbbra is a látható világ egy-egy rögzített pillanata, a papír felületén létrejövő látvány, a korábbi sorozathoz képest egy lépéssel közelebb kerül a geometrikus absztrakcióhoz, vagy ha úgy tetszik a nyomdai technika képfelbontásához; az egymást keresztező vonalak metszéspontjában ugyanis pontok születnek, amelyek digitális fotók pixeleire hasonlítanak.

A pont matematikai definíciójából ismerősen cseng: két egyenes metszéspontja meghatároz egy pontot. Itt azonban mégsem teljesen erről van szó, hiszen a valóságban egy vonalnak mindig van vastagsága, ráadásul Osnowski metszetei esetében nem kettő, hanem három különböző irányú vonalról beszélünk. Így a pontok helyett eltérő kiterjedésű, aprócska csillagokat látunk, melyek intenzitása a méretüktől függően váltakozik, és ez a furcsa csillagrendszer távolról szemlélve – akár egy óriásplakát pixelei – hozza létre a retinánkon a látványt, amely a fejünkben képpé alakul.

A nagyméretű monokróm fametszeteken Európa legnyugatibb részének, Portugália déli partjának üres tájait láthatjuk, amelyeket széles határtalanság jellemez. A képek szigorú alapelve, hogy a fókusz a tenger végtelen horizontján a távolban, pontosan a kép középpontjában jön létre. A képek felső része a tenger felett látható felhős hajnali ég szürkeségét ábrázolja, alsó részén pedig az óceán és a hullámok végtelen ismétlődése összemossa a föld és a tenger határait.

A képek a teljes feloldódás képei, amelyek egyfajta KÖZTES ÁTMENETI állapot érzetét keltik a nézőben – az ég és a tenger, a nappal és az éjszaka, a világosság és a sötétség, a folyamatos mozgás és a teljes nyugalom közötti láthatatlan határvonalon táncolva. Pillanatfelvételek, amelyek a partot mosó víztömeg oda-vissza áramlását rögzítik. A homokban nyomot hagyva elenyészik a víz, hogy a következő pillanatban újult erővel ismételje meg ugyanazt a mozgást.

Az ég és a tenger végtelensége tudasítja bennünk saját határaink: a horizont egy olyan határ, amelyet sosem érhetünk el, és amely folyamatosan a távolság érzetét kelti, miközben a képek az elérhetetlen mélység és távolság iránti vágyálmaink kivetülései is egyben. A távolba pillantás felnyitja a szemünket a bennünk rejlő mélységre és határtalanságra. A képek határtalanságágukkal utalnak Caspar David Friedrich Szerzetes a tengerparton című festményére is, amelyről Heinrich von Kleist azt írta, olyan mintha a nézőnek „lemetszették volna […] a szemhéját”.

A művész, aki magát nyomatkészítőként határozza meg, a fotográfiákat egy hosszadalmas alkotói folyamat során digitális metszőkódba transzponálja, majd fába metszi, végül kézzel készíti el a papírra nyomtatott levonatot. Mindeközben tudatosan kerüli gépi eszközök használatát. A fényképek hagyományos nyomtatás során létrejövő információvesztése sajátos feszültséget eredményez az anyagtalan kép és a kézzel készült, fizikailag is létező nyomat között.

• • •

ENTRE – átmenet

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás 2018. június 1-től július 27-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00

Resident Art Budapest – 1061 Bp., Andrássy út 33.

Resident Art Budapest   Resident Art Budapest   Resident Art Budapest

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Tárlatvezetés Szabó Ábel festőművész Áttetsző valóság című kiállításán

2018 május 16, szerda

A Resident Art Budapest galéria szeretettel vár minden érdeklődőt soron következő tárlatvezetésére, amely az Áttetsző valóság című kiállítás kapcsán kerül megrendezésre 2018. május 18-án, pénteken 18 órakor. Az esemény házigazdái Szabó Ábel festőművész és Schneller János művészettörténész lesznek. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail címre várják a szervezők. • • • Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, […]

A Resident Art Budapest galéria szeretettel vár minden érdeklődőt soron következő tárlatvezetésére, amely az Áttetsző valóság című kiállítás kapcsán kerül megrendezésre 2018. május 18-án, pénteken 18 órakor. Az esemény házigazdái Szabó Ábel festőművész és Schneller János művészettörténész lesznek. A részvétel ingyenes, de regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail címre várják a szervezők.

• • •

Szabó Ábel legújabb, főként 2016-2017 folyamán készült festményei a művésztől megszokott urbánus témákat teljesen új technikai megoldásokkal, az időtlenség nézőpontját a pillanatnyiság látásmódjára cserélve mutatják be. A fotórealisztikus látásmód érdekében kifejlesztett aprólékos ecsetkezelést felváltják a foltokban felvitt, elkent festékrétegek, a dinamikus ecsetnyomok és a merész kompozíciós megoldások, valamint a látvány megkettőzésén alapuló réteges felületkezelés. A kidolgozott és elnagyolt felületek váltakozását a művész egy képen belül is megengedi magának, és élvezi a kompozíció születése során spontán létrejövő térbeli viszonyok egymásba hatását, és az ennek következtében a szemlélőben születő bizonytalanságtól sem ijed meg. A kétezertízes évek végének társadalmi, gazdasági és kulturális változásait tükröző városi tájak látványvilágát a magyar festészeti hagyományok irányzataihoz kapcsolódva, saját nézőpontját sem kímélve teremti újjá.

Resident Art Budapest Resident Art Budapest Resident Art Budapest

A kiállítás kurátora Schneller János művészettörténész.
A kiállítás május 25-ig látogatható.
Nyitvatartás: kedd-péntek 13:00-18:00 h

Fotók: Lukács Gabi

 

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

SOFT and HARD – Romvári Márton képzőművész kiállítása a Pintér Kortárs és Dizájn Galériában

2018 május 15, kedd

A Pintér Galéria és a Resident Art Budapest szeretettel vár minden érdeklődőt Romvári Márton képzőművész új kiállításának megnyitójára május 24-én (csütörtökön) 19 órára a Pintér Kortárs és Dizájn Galériába. A SOFT and HARD címet viselő kiállítást Mészáros Flóra művészettörténész nyitja meg, a tárlat június 14-ig látogatható. • • • Szemmel látható és kézzel tapintható Romvári Márton művészetében az a változás, ami az elmúlt években folyamatosan alakuló munkákon érzékelhető. A korábbi, főként a […]

A Pintér Galéria és a Resident Art Budapest szeretettel vár minden érdeklődőt Romvári Márton képzőművész új kiállításának megnyitójára május 24-én (csütörtökön) 19 órára a Pintér Kortárs és Dizájn Galériába. A SOFT and HARD címet viselő kiállítást Mészáros Flóra művészettörténész nyitja meg, a tárlat június 14-ig látogatható.

• • •

Szemmel látható és kézzel tapintható Romvári Márton művészetében az a változás, ami az elmúlt években folyamatosan alakuló munkákon érzékelhető. A korábbi, főként a véletlen és az irányított mozgás, az oldódás és a kicsapódás során létrejövő organikus formákat már 2015 folyamán elkezdték tagolni a geometrikus, többé-kevésbé szabályos formák. A tavalyi évben az organikus és a geometrikus formák már egyenlő hangsúllyal szerepelnek a festményeken, sőt, mióta a művész alumínium megmunkálásával kísérletezik, ezek a formák a relief, vagy ha tetszik, a térbe mozgatott festmény-objekt alakban is megjelennek.

A plaszticitás, tehát a térbeliség illúzióját keltő pacák részben az anyagok (pigmentek, lakkok, alkohol) egymásra gyakorolt hatásának, részben a művész szándékának következményeképp buborékokká alakulnak a szemlélőben. Mindeközben a festmény felületét tagoló különböző színű síkidomok – tanult látási sémáinknak megfelelően – egy másfajta térbeliség illúzióját keltik. E két illúzió olykor egymást erősítve, olykor kioltva, egymásnak ellentmondva a táj, a tér, a paradox tér, sőt néha a látható világ egy szeletének képzetét hozzák létre a nézőben. A kontúrok a kiemelés ellenére sem válnak jobban megragadhatóvá, melynek hatására a formák dinamikusan vibrálnak, mintha fényben mozdulva alakulnának. A kidolgozottság a festményeken soha nem megy el a hard edge painting vonalzóval meghúzható éleinek sterilitásáig, és szívesen játszik a különböző faktúrák által létrehozott látványok változatosságával; a matt és fényes felületek párbeszédével. Romvári festészetének ezt a látszólagos pontatlanságát ellensúlyozzák a tudatosan átgondolt forma- és színkompozíciók, valamint az egymásból jól levezethető kompozíciók következetessége.

A képdobozokba komponált alumínium plasztikák a festménykompozíciók által felvetett kérdések térbeli felületek segítségével való továbbgondolásai, melyek újabb – most már szobrászi – problémákat boncolgatnak, úgy mint a monokróm felületek megmunkálása során milyen effektusok hozhatók létre, és ezek milyen képzetet keltenek a személélőben, vagy hogyan lehetséges szilárd halmazállapotú anyaggal a lakk-oldószer folyékony halmazállapotának köszönhető véletlenszerűséget visszaadni. A folyamatos kísérletezés és restaurátorműhelyben szerzett anyagismeret tapasztalatait felhasználva születnek meg ezek a művek, melyekre továbbra is igaz, hogy szenzuális élményként hatnak. Bár a plasztikák nagy része híján van a színeknek, mégis elmondható, hogy Romvári festészetének egyik legfontosabb meghatározója továbbra is a szín marad.

Schneller János művészettörténész, a kiállítás kurátora

• • •

Pintér Galéria és Aukciósház
1055 Budapest, Markó utca 3/b.
Telefon: +36 1 311-3030
[email protected]
www.pinterantik.hu

Nyitvatartás
hétköznap: 10:00 – 18:00
szombaton: 10:00 – 14:00
vasárnap: zárva

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Tiltott absztraktok – Bánki Ákos filmje a Resident Art filmklubban

2018 május 3, csütörtök

A Resident Art filmklub hetedik kiadása a ’60-as évek tiltott műveiről szól. A vetítés után Bánki Ákos festőművésszel, a film rendezőjével és Batka Annamáriával, a film vágójával beszélgetünk. • • • Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben? Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a […]

A Resident Art filmklub hetedik kiadása a ’60-as évek tiltott műveiről szól. A vetítés után Bánki Ákos festőművésszel, a film rendezőjével és Batka Annamáriával, a film vágójával beszélgetünk.

• • •

Tűrt vagy tiltott volt-e az absztrakt művészet a Kádár-rendszerben?

Ellehetetlenített egzisztenciák, betiltott kiállítások, disszidáló másképpgondolkodók. Ugyanakkor a neoavantgárd történetét mégiscsak nagy csoportos kiállításokon keresztül ismerjük. Bánki Ákos festőművész kamerával ment a téma után, faggatva az idős mestereket és az archívumokat a régi emlékekről, hogy tisztázza a ma már ártatlannak tűnő, akkor viszont veszélyesnek számító absztrakt képek születésének körülményeit. A PTE MK Doktori iskola programjának keretei között indított kutatás végeredményeként készült el a Tiltott absztraktok című dokumentumfilm, ami az iskolai évektől kezdve a pályakezdésig próbálja rekonstruálni a magyar absztrakció születésének ’60-as évek eleji történetét. A film bemutatójára az Art+Text Budapest Zuglói Kör művészetét bemutató, szintén Tiltott absztraktok címet viselő kiállításán került sor 2018. áprilisában.

• • •

Tiltott absztraktok
magyar dokumentumfilm, 60 perc, 2018

rendező: Bánki Ákos
szakmai konzulens: Rieder Gábor
operatőr: Szandtner Dániel, Lapos László
narrátor: Kroó Ádám
vágó: Batka Annamária
gyártásvezető: Sváb-Kovács Szilveszter

Közreműködtek: Bak Imre, Fajó János, Keserü Ilona, Klimó Károly, Molnár László, Molnár Sándor

• • •

A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail címre várjuk.

Belépő: 1.500 Ft

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >