Resident Art Budapest

Posztapokaliptikus avantgárd horrorfilm a Resident Art Budapest galériában

2017 május 5, péntek

Május 11-én 19 órakor mutatjuk be a Resident Art Budapest galériában Lichter Péter januárban készült Fagyott május című, egész estés experimentális horrorfilmjét, mely hagyományos moziforgalmazásban nem lesz látható. A vetítés után a rendezővel és Bartók Imréval, a film egyik írójával beszélgetünk. A Fagyott május különleges hangulatú, rendhagyó formájú, erdőben játszódó horror. A történet főhőse 1990-ben, egy ismeretlen kataklizma után erdei vadászházba húzódva küzd hónapokig egyedül a túlélésért. Egy napon észrevesz valakit […]

Május 11-én 19 órakor mutatjuk be a Resident Art Budapest galériában Lichter Péter januárban készült Fagyott május című, egész estés experimentális horrorfilmjét, mely hagyományos moziforgalmazásban nem lesz látható. A vetítés után a rendezővel és Bartók Imréval, a film egyik írójával beszélgetünk.

A Fagyott május különleges hangulatú, rendhagyó formájú, erdőben játszódó horror. A történet főhőse 1990-ben, egy ismeretlen kataklizma után erdei vadászházba húzódva küzd hónapokig egyedül a túlélésért. Egy napon észrevesz valakit egy elhagyatott gyerektáborban, ám a találkozás később életveszélyes fenyegetéssé változik. A Fagyott május története a gyerekhorror (A kukorica gyermekei) és a poszt-apokaliptikus filmek (Az út) műfajjegyeit keveri. A film társalkotói között olyan művészek szerepelnek, mint Tóth Kinga (költő, performer), Szécsényi-Nagy Loránd (MKE, intermédia) és Bartók Imre (író) – vagyis a film több spektrumot (irodalom, képzőművészet, film) fog át, illetve a filmen belül is a B-filmet keveri az avantgárddal.

Fagyott május – avantgárd horror, 72 perc

rendezte: Lichter Péter
írta: Bartók Imre, Lichter Péter
vágó: Kovács Éva Vica, Gerencsér Dávid
operatőr: Gerencsér Dávid
zene: Horváth Ádám Márton, Tóth Kinga
hang: Lukács Péter Benjámin
interface design: Szécsényi-Nagy Loránd
producer: Harmi Gábor, Roger Deutsch

*A filmben angol nyelvű szövegek szerepelnek, magyar felirat nélkül.

– – – – – – – – – – – – – – – –

„A film több műfaji kóddal és vizuális stratégiával dolgozik, hiszen megidézi a posztapokaliptikus filmek világát, ugyanakkor az egoperspektívájú filmezés az FPS-játékok esztétikáját, illetve a found footage horrorok utóbbi években elharapódzó trendjét is reflektálja. Lichter mindezekből az elemekből egy kísérteties filmlátomást épít fel, melynek minden pillanatát áthatja az ember nélküli természet egyszerre hátborzongató és hipnotikus jelenléte.” – Nemes Z. Márió kritikája a filmről a Revizoron

„A kísérleti film talán a legszemélyesebb forma. Tényleg kevés embert mozgat is meg, viszont remekül el lehet kalandozni, nem kötnek úgy a szabályok, mint a játékfilmben.” – Szabó Ádám interjúja Lichter Péterrel a Fidelión

– – – – – – – – – – – – – – – –

A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail címre várjuk. Belépő: 1.500.- Ft

Facebook-esemény

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Alternatív városnéző séták májusban a Resident Art Budapesttel [videó]

2017 május 3, szerda

Jöjjön velünk Horváth Ágnes, Haász Katalin és Bánki Ákos képzőművészek műtermébe! Péntek délutánonként továbbra is kortárs galériákat és festőműtermeket látogatunk, szombat délelőttönként pedig a Falk Miksa utca régiségkereskedéseit. Májusi sétanaptár: 2017. május 6. (szombat) 10:30 h − Régiségek utcája − Facebook-esemény 2017. május 12. (péntek) 16:00 h − Kortárs találkozások Újbudán − Facebook-esemény 2017. május 13. (szombat) 10:30 h − Régiségek utcája − Facebook-esemény 2017. május 19. (péntek) 16:00 h − Kortárs […]

Jöjjön velünk Horváth Ágnes, Haász Katalin és Bánki Ákos képzőművészek műtermébe! Péntek délutánonként továbbra is kortárs galériákat és festőműtermeket látogatunk, szombat délelőttönként pedig a Falk Miksa utca régiségkereskedéseit.

Májusi sétanaptár:

2017. május 6. (szombat) 10:30 h − Régiségek utcája Facebook-esemény
2017. május 12. (péntek) 16:00 h − Kortárs találkozások Újbudán Facebook-esemény
2017. május 13. (szombat) 10:30 h − Régiségek utcája Facebook-esemény
2017. május 19. (péntek) 16:00 h − Kortárs találkozások a Terézvárosban Facebook-esemény
2017. május 26. (péntek) 16:00 h − Kortárs találkozások a Palotanegyedben Facebook-esemény

Jelentkezés: www.residentart.com/tours vagy [email protected]

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Finissage

Passzázs-finisszázs – Stefan Osnowski kiállításának záróeseménye

2017 április 25, kedd

Április 27-én, csütörtökön tárlatvezetéssel és beszélgetéssel zárjuk Stefan Osnowski képzőművész Passage című kiállítását a Resident Art Budapest galériában. (1061 Budapest, Andrássy út 33.) Az esemény 19 órakor kezdődik, szeretettel várunk minden érdeklődőt. Program: • Tárlatvezetés Stefan Osnowskival • Beszélgetés Stefan Osnowski képzőművész és Szilágyi Gábor művészettörténész részvételével. A beszélgetést Schneller János művészettörténész, a kiállítás kurátora moderálja. A programok angol nyelven zajlanak. A belépés díjtalan. A program Facebook-eseménye >> ITT  • • • A digitális kor metszetei. […]

Április 27-én, csütörtökön tárlatvezetéssel és beszélgetéssel zárjuk Stefan Osnowski képzőművész Passage című kiállítását a Resident Art Budapest galériában. (1061 Budapest, Andrássy út 33.) Az esemény 19 órakor kezdődik, szeretettel várunk minden érdeklődőt.Resident Art Budapest

Program:

• Tárlatvezetés Stefan Osnowskival

• Beszélgetés Stefan Osnowski képzőművész és Szilágyi Gábor művészettörténész részvételével. A beszélgetést Schneller János művészettörténész, a kiállítás kurátora moderálja.

A programok angol nyelven zajlanak. A belépés díjtalan.

A program Facebook-eseménye >> ITT 

• • •

A digitális kor metszetei. Passage – Stefan Osnowski kiállítása

Festmény méretű fametszetek lenyűgöző látványa fogadja a látogatót, amikor belép a lakásgaléria kiállítóterébe. A Budapesten alkotó Stefan Osnowski művei az átkelés, az áthaladás, a mozgás élménye közben tapasztalt benyomások rögzítéseként jönnek létre. A személyes élmények megélésének pillanatnyisága ellentétben áll az alkotás lassú, szinte meditatív folyamatával. A digitálisan rögzített pillanatkép fragmentált látványa és a fametszet szokatlan felhasználása együtt egészen sajátságos vizuális élményt eredményez.

A Passagem című sorozat négy egyenként 145 x 200 centiméteres darabja egy alagúton való átkelés négy másodpercének pillanatképe, melyek méretükkel, a horizontális barázdák által keltett tónusokkal, a kontrasztok intenzitásával és a kép mélységi dimenzióival lenyűgöznek. Osnowski metszeteinek vezérmotívuma az ember által csak áthaladásra, de nem tartózkodásra használt, arctalan, uniformizált non-place (nem-hely), amely nem csak korunk metaforájaként, de a művész életében is fontos szerepet játszó jelenségként is értelmezhető. A művész a hagyományos technika jelenkori felhasználójaként jól illeszkedik a német sokszorosított grafika nagyjai – Georg Baselitz, Anselm Kiefer vagy Franz Gertsch – által meghatározott hagyományba.

Új Művészet, 2017. április 13.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Régiségek utcája – művészeti séta a Lipótvárosban [videó]

2017 április 18, kedd

Klasszikus festmények és antik bútorok • Aukciósházak és galériák • Műfajok és technikák • Raktárak és kulisszatitkok • Eredeti képek és hamisítványok • Ritkaságok és felfedezések A Resident Art Budapest Régiségek utcája című alternatív városnéző sétáján Budapest nevezetes műkereskedő-utcáját járjuk végig. Betérünk a legfontosabb klasszikus képkereskedésekbe és a legpatinásabb aukciósházakba, kisebb antikvitásokat veszünk célba, de leereszkedünk a város legnagyobb pincegalériájába is. Sétáljon velünk szombat délelőttönként a Falk Miksa utcában! Áprilisi […]

Klasszikus festmények és antik bútorok • Aukciósházak és galériák • Műfajok és technikák • Raktárak és kulisszatitkok • Eredeti képek és hamisítványok • Ritkaságok és felfedezések

A Resident Art Budapest Régiségek utcája című alternatív városnéző sétáján Budapest nevezetes műkereskedő-utcáját járjuk végig. Betérünk a legfontosabb klasszikus képkereskedésekbe és a legpatinásabb aukciósházakba, kisebb antikvitásokat veszünk célba, de leereszkedünk a város legnagyobb pincegalériájába is. Sétáljon velünk szombat délelőttönként a Falk Miksa utcában!

Áprilisi sétanaptár:
2017. április 22., szombat 10:30 ➡ www.facebook.com/events/1365636046827791
2017. április 29., szombat 10:30 ➡ www.facebook.com/events/219338138554417

Jelentkezés: www.residentart.com/tours

Privát időpontot szeretne? Írjon nekünk: [email protected]

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
video

Stefan Osnowski Passage c. kiállításának megnyitója [videó]

2017 március 23, csütörtök

Nézzék meg a Resident Art Budapest legutóbbi kiállításmegnyitójáról készült összefoglaló videót és fotógalériát, valamint látogassanak el hozzánk, hogy Stefan Osnowski nagyméretű fametszeteit élőben láthassák! Nyitva tartás: keddtől péntekig 13 és 18 óra között. A kiállítás április 28-ig látogatható.

Nézzék meg a Resident Art Budapest legutóbbi kiállításmegnyitójáról készült összefoglaló videót és fotógalériát, valamint látogassanak el hozzánk, hogy Stefan Osnowski nagyméretű fametszeteit élőben láthassák! Nyitva tartás: keddtől péntekig 13 és 18 óra között. A kiállítás április 28-ig látogatható.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art filmklub

Egy dada, aki a XX. század egyik legnagyobb fotósa volt – Vivian Maier a Resident Art filmklubban

2017 március 21, kedd

A Resident Art filmklub harmadik vetítése egy dadáról szól, aki a XX. század egyik legnagyobb fotósa volt, ám ezt nem gyanította magáról. A vetítés után Tamási Miklóssal, a Fortepan online fotógyűjtemény alapítójával beszélgetünk. Egy nap egy John Maloof nevű fiatal történész Chicago régi épületeinek történetét kutatva egy bolhapiaci aukción megvett egy doboznyi negatívot, és ez a nap nemcsak megváltoztatta életét, de csakhamar milliomossá is tette. A VIVIAN MAIER NYOMÁBAN című […]

A Resident Art filmklub harmadik vetítése egy dadáról szól, aki a XX. század egyik legnagyobb fotósa volt, ám ezt nem gyanította magáról.

A vetítés után Tamási Miklóssal, a Fortepan online fotógyűjtemény alapítójával beszélgetünk.

Egy nap egy John Maloof nevű fiatal történész Chicago régi épületeinek történetét kutatva egy bolhapiaci aukción megvett egy doboznyi negatívot, és ez a nap nemcsak megváltoztatta életét, de csakhamar milliomossá is tette. A VIVIAN MAIER NYOMÁBAN című film két mesét bont ki: a szegénységben és elhagyatottságban meghalt magányos dada történetét, aki alkalmi munkái mellett egész életében fotózott, mintegy végigdokumentálva a XX. század második felét. Úgy használta a fényképezőgépet, mint Van Gogh az ecsetet: anélkül ontotta magából a remekműveket, hogy arra a világ kíváncsi lett volna. A Vivian Maier nyomában azonban a felfedezés örömének dokumentuma is, John Maloof szerencséjének és inspiráló erőfeszítéseinek története, aki az általa felfedezett művészt és annak életművét megismertette a világgal.

Belépő: 1.500.- Ft. A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail címre várjuk.

– – – – – – – – – – – – – – – –

Vivian Maier nyomában / Finding Vivian Maier (2013)

színes, feliratos amerikai dokumentumfilm
hossz: 83 perc
korhatár besorolás: 12
forgalmazó: Magyarhangya

rendező: Charlie Siskel és John Maloof
író: Charlie Siskel és John Maloof
szereplők: Daniel Arnaud, John Maloof, Maren Baylaender, Simon Amédé, Vivian Maier
operatőr: John Maloof
zene: J. Ralph

Facebook-esemény: www.facebook.com/events/184346608720522

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Passage – válogatás Stefan Osnowski legújabb fametszeteiből

2017 március 7, kedd

Fametszettel manapság ritkán találkozunk a kortárs művészet világában, akárcsak rézmetszettel vagy litográfiával. A hagyományos sokszorosított grafikai eljárások nem túl népszerűek, úgy tűnhet, lassan kimennek a divatból. Bár a technikákat a legtöbb képzőművész tanulmányai során elsajátítja, csak kevesen veszik a bátorságot, vagy érzik a motivációt, hogy ezekben a műfajokban alkossanak. Ráadásul a digitális grafikai eszközök elterjedésével a hagyományos technikák látszólag feleslegessé, idejétmúlttá váltak. Megfigyelhető azonban a kortárs alkotók körében a hagyományos […]

Fametszettel manapság ritkán találkozunk a kortárs művészet világában, akárcsak rézmetszettel vagy litográfiával. A hagyományos sokszorosított grafikai eljárások nem túl népszerűek, úgy tűnhet, lassan kimennek a divatból. Bár a technikákat a legtöbb képzőművész tanulmányai során elsajátítja, csak kevesen veszik a bátorságot, vagy érzik a motivációt, hogy ezekben a műfajokban alkossanak. Ráadásul a digitális grafikai eszközök elterjedésével a hagyományos technikák látszólag feleslegessé, idejétmúlttá váltak. Megfigyelhető azonban a kortárs alkotók körében a hagyományos sokszorosító technikák újszerű, a megszokott formától eltérő felhasználása: elég ha Anselm Kiefer óriási fametszeteire, William Kentridge szokatlan módon létrehozott grafikai műveire, vagy Franz Gertsch fotórealisztikus részletességgel kidolgozott hatalmas méretű fametszeteire gondolunk. Hasonlóan a szitanyomat és az akvarell is újraértelmezve tér vissza a kedvelt műfajok közé. Sajnálatos módon Magyarországon a sokszorosított grafikák soha nem voltak egyenrangú művészeti alkotásokként kezelve a festményekkel – sem a művészetteoretikusok sem a gyűjtők körében –, ami talán összefügg azzal a helytelen beidegződéssel, hogy a grafika a festészet szolgálója, így önértéke csekélyebb a táblaképnél.

Stefan Osnowski hosszú évek óta foglalkozik a fametszet újszerű felhasználásával és a technika nyújtotta lehetőségek kiaknázásával. A táblakép méretűre nagyított metszetek elkészítésekor kizárólag a horizontális barázdák szélességének és mélységének variálásával, valamint a vonalhálózat sűrűségének változtatásával hoz létre különböző tónusértékeket úgy, hogy végig monokróm világban marad. Nyomtatási technikája is eltér a megszokottól, hiszen nem nyPassage_meghivo_fbomdai prést használ a sokszorosításhoz, hanem egy tenyérnyi üveglencse segítségével manuálisan dörzsöli át a festéket a papírra, megőrizve ezzel a széria minden darabjának látszólagos egyediségét. A fizikai kontaktus, a kézi megmunkálás éppúgy része a koncepciónak, ahogy a témagyűjtés vagy a médium választása.

A német származású művész számára a mozgás, a helyváltoztatás nemcsak művészileg fontos téma, de életében is meghatározó jelentőségű, hiszen hosszú évek óta mozgásban van; korábban éveken keresztül Portugáliában, Magyarországon és Németországban élt, majd egy éve ismét Magyarországon telepedett le. Legújabb sorozatának fő témájául azokat a helyeket választotta, amelyek természetüknél fogva „nemhellyé” (non-places, Unort) alakultak, vagy – némelyek közülük – eredetileg is annak épültek. Ilyen „nemhelyek” az autópályák, alagutak, reptéri terminálok, bevásárlóközpontok passzázsai, vagy a mélygarázsok. Egyikük sem tartózkodásra, időtöltésre épült, funkciójuknál fogva az áthaladásra lettek determinálva. A kiállítás címe tehát az átjárásra, az áthaladásra utal, amely korunk talán egyik leggyakrabban használt kifejezésével, a sebességgel van összefüggésben. A sebesség felgyorsulásával nem csak az érzékelésünk, de a látványról alkotott képzeteink, emlékeink is megváltoznak. A tájak és helyek partikulárisan, szétesően jelennek meg a retinánkon, és elmosódva vésődnek be az emlékezetünkbe. A táj, akár a száguldó vonat ablakából, akár az alagúton áthaladó autóból szemléljük, már nem egyedi részletekből összeálló kép, hanem karaktert vesztett, elmosódó benyomás, amely elveszíti egyedi jellegét és belesimul valamiféle egyen-tájba, amelynek egyediségét az agyunk – a sebesség miatt – képtelen észlelni és befogadni. Nagysebességű vonatok ablakán kibámulva hamar fejfájásunk támad. Az áthaladás képi világát Osnowski a látvány fragmentáltságával, absztrahálásával adja vissza egy olyan technikába fordítva, amelynek az elkészítésével töltött idő fordítottan arányos az átélt élmény befogadásának idejével. A szokatlanul nagy méretű fametszetek befogadásához egyszerre van szükségünk térre, távolságra és időre, hogy az elsuhanó képek absztrahált látványát valamiképpen összerakjuk.

Budapest, 2017. február 28.

Schneller János

A megnyitó időpontja: 2017. március 16. 19 óra, megtekinthető: 2017. április 28., megnyitja: Varga Lili művészettörténész.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest galéria

Bondor Csilla kiállításáról a Fidelio Kultúrpercekben (videó)

2017 február 21, kedd

Nem ez a legfrissebb anyag, ami a Resident Art Budapestről készült, de a segítségével feleleveníthető az egyik legnépszerűbb tavalyi kiállításunk. Az időjárás vagy az évek által megviselt tárgyak is tudnának mit mesélni, ha lenne rá módjuk. Bondor Csilla képzőművésznek nyílt kiállítása Magas, mély, korlátolt címmel 2016. november 24-én az Andrássy úton, a Resident Art Budapest lakásgalériában.  A kiállításról és a képzőművészről, valamint a Resident Art Budapest művészeti sétáiról a galéria […]

Nem ez a legfrissebb anyag, ami a Resident Art Budapestről készült, de a segítségével feleleveníthető az egyik legnépszerűbb tavalyi kiállításunk.

Az időjárás vagy az évek által megviselt tárgyak is tudnának mit mesélni, ha lenne rá módjuk. Bondor Csilla képzőművésznek nyílt kiállítása Magas, mély, korlátolt címmel 2016. november 24-én az Andrássy úton, a Resident Art Budapest lakásgalériában.  A kiállításról és a képzőművészről, valamint a Resident Art Budapest művészeti sétáiról a galéria tulajdonosával, Schneller Jánossal beszélgetett a Fidelio Kultúrpercek riportere.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

„Csak a képeken keresztül, a segítségükkel, és a képeken belül juthatok előre önmagamban is.”

2017 február 15, szerda

2017. február 2-án nyílt meg Braun András 80 kollázs című kiállítása a Resident Art Budapest lakásgalériában. Winkler Nóra nagyszerű megnyitóbeszéde az alábbi videón látható:

2017. február 2-án nyílt meg Braun András 80 kollázs című kiállítása a Resident Art Budapest lakásgalériában. Winkler Nóra nagyszerű megnyitóbeszéde az alábbi videón látható:

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

Finisszázs a Resident Art Budapestben – Braun András kiállítását filmvetítéssel zárjuk

2017 február 9, csütörtök

A 80 kollázs című kiállítást egy Braun Andrásról készült portréfilm vetítésével zárjuk február 23-án a Resident Art Budapest galériában. Csáky Attila filmproducer és Szecsanov Martin operatőr, a Fest;tisztít Galéria tulajdonosai az elmúlt években portréfilmet forgattak barátjukról, Braun András festőművészről. A film bemutatóját a művész 49. születésnapjára szervezett emlékkiálításon tartották a Fest;tisztít Galériában, ezenkívül levetítették a tavalyi Art Market Budapest művészeti vásár keretében is. A 23-i vetítésen harmadszor látható nyilvánosan a […]

A 80 kollázs című kiállítást egy Braun Andrásról készült portréfilm vetítésével zárjuk február 23-án a Resident Art Budapest galériában.

Csáky Attila filmproducer és Szecsanov Martin operatőr, a Fest;tisztít Galéria tulajdonosai az elmúlt években portréfilmet forgattak barátjukról, Braun András festőművészről. A film bemutatóját a művész 49. születésnapjára szervezett emlékkiálításon tartották a Fest;tisztít Galériában, ezenkívül levetítették a tavalyi Art Market Budapest művészeti vásár keretében is. A 23-i vetítésen harmadszor látható nyilvánosan a Braun András-filmportré. A 25 perces alkotásban, melynek rendezője Szendrey Tamás, eddig még nem publikált felvételek is láthatók.

A vetítés után Csáky Attila filmproducerrel beszélgetünk.
– – – – – – – – – – – – – – – –

Belépő: 1.500 Ft – A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail címre várjuk.

További részletek a Facebook-eseményben: www.facebook.com/events/671346779657183

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest - filmklub

Próféta vagy maga a sátán? – Mapplethorpe-portréfilm a Resident Art filmklubban

Február 16-án egy művészportréval folytatjuk a Resident Art Budapest kortárs galéria rendkívüli népszerűségnek örvendő filmklubját. A MAPPLETHORPE: LOOK AT THE PICTURES című dokumentumfilm az első meghatározó portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, Robert Mapplethorpe-ról 1989-es halála óta, akinek a képeinél már csak az élete volt megbotránkoztatóbb. A fotózás és a szexualitás mágiájának megszállottjaként mindkettőt kielégíthetetlen kíváncsisággal tanulmányozta. Családjának, barátainak és szeretőinek intim vallomásai mellett Mapplethorpe kendőzetlen őszintesége is elénk tárul az […]

Február 16-án egy művészportréval folytatjuk a Resident Art Budapest kortárs galéria rendkívüli népszerűségnek örvendő filmklubját.

A MAPPLETHORPE: LOOK AT THE PICTURES című dokumentumfilm az első meghatározó portréfilm az ellentmondásos amerikai fotóművészről, Robert Mapplethorpe-ról 1989-es halála óta, akinek a képeinél már csak az élete volt megbotránkoztatóbb. A fotózás és a szexualitás mágiájának megszállottjaként mindkettőt kielégíthetetlen kíváncsisággal tanulmányozta. Családjának, barátainak és szeretőinek intim vallomásai mellett Mapplethorpe kendőzetlen őszintesége is elénk tárul az újonnan felfedezett, korábban nem bemutatott interjúkon keresztül, amelyek most e filmben hallhatóak először. A film kivételes portré egy művészről, aki merész látásmódjával képzőművészetté változtatta a kortárs fotográfiát, elindítva ezzel egy a még mai napig tartó kulturális háborút.

Az eredmény egy különlegesen egyedi monográfia arról az emberről, akinek köszönhetően a fotóművészet megbecsült, gyűjthető művészeti ággá vált a kortárs művészeti piacon. Utolsó kiállítása, a The Perfect Moment kulturális háborút robbantott ki. Halála óta többszáz millió dollárt érő alapítványa sokmillió dolláros támogatást adott a Guggenheim és a Getty Múzeumoknak, hogy fotóművészeti gyűjteményeket vásároljanak meg és gondozzanak.
– – – – – – – – – – – – – – – –

Belépő: 1.500 Ft – A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail címre várjuk.

Facebook-eseménywww.facebook.com/events/1841611092744901

– – – – – – – – – – – – – – – –

Mapplethorpe: Look at the Pictures (2016)

színes, fekete-fehér, feliratos, amerikai-német dokumentumfilm
hossz: 109 perc
korhatár besorolás: 18
forgalmazó: Magyarhangya

rendező: Fenton Bailey és Randy Barbato
producer: Katharina Otto-Bernstein
fényképezte: Huy Truong, Mario Panagiotopoulos
vágó: Langdon F. Page
zene: David Benjamin Steinberg
art director: James McGowan

A filmben megjelennek: Edward Mapplethorpe, Paul Martineau, David Croland, Debbie Harry, Fran Lebowitz, Carolina Herrera, Princess Gloria Von Thurn Und Taxis, Brooke Shields és sokan mások.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
2017. január

Lakás vagy galéria? – cikk a kortárs művészetről a Taxi magazinban

2017 január 27, péntek

It is an apartment? No, it’s a gallery! – A megújult Taxi magazin januári számában egy hatoldalas angol nyelvű összeállítás olvasható a kortárs képzőművészet néhány speciális belvárosi otthonáról, köztük a Resident Art Budapestről. Az újság megtalálható több mint 2000 fővárosi taxiban és néhány kulturális intézményben (Magyar Nemzeti Galéria, Várkert Bazár, Belvárosi Színház, Vigadó) is.

It is an apartment? No, it’s a gallery! – A megújult Taxi magazin januári számában egy hatoldalas angol nyelvű összeállítás olvasható a kortárs képzőművészet néhány speciális belvárosi otthonáról, köztük a Resident Art Budapestről. Az újság megtalálható több mint 2000 fővárosi taxiban és néhány kulturális intézményben (Magyar Nemzeti Galéria, Várkert Bazár, Belvárosi Színház, Vigadó) is.

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállításmegnyitó

Február 2-án nyílik Braun András kiállítása a Resident Art Budapest galériában

2017 január 17, kedd

A Resident Art Budapest tiszelettel meghívja Önt Braun András képzőművész kiállításának megnyitójára. Festményeihez hasonlóan Braun András kollázsaiban is előszeretettel nyúl a popkultúra, az életmódmagazinok, a reklámok és elit márkák vizuális világához, hogy teljesen új, személyes képi rendszert alkosson. A minket körülvevő vizuális dzsungel ismerős képeit – a várakozásokat megcáfolva – nem kritikai felhanggal idézi, hanem mint ismerős, közös képi mitológiánk darabjait helyezi új kontextusba úgy, hogy bár ismerősnek hatnak, eredetüket […]

A Resident Art Budapest tiszelettel meghívja Önt Braun András képzőművész kiállításának megnyitójára.

Festményeihez hasonlóan Braun András kollázsaiban is előszeretettel nyúl a popkultúra, az életmódmagazinok, a reklámok és elit márkák vizuális világához, hogy teljesen új, személyes képi rendszert alkosson. A minket körülvevő vizuális dzsungel ismerős képeit – a várakozásokat megcáfolva – nem kritikai felhanggal idézi, hanem mint ismerős, közös képi mitológiánk darabjait helyezi új kontextusba úgy, hogy bár ismerősnek hatnak, eredetüket a legritkább esetben tudjuk azonosítani. A kollázsok harsány színek, erőteljes, emblematikus formák felhasználásával, képi egyezések, kontrasztok és kiegészítések létrehozásával születnek, és a címadásban nyerik el végső formájukat, melyben egyszerre fedezhető fel az irónia és a filozofikus alapállás. A festmények szigorú négyzetes formáját a kötetlenebb téglalap alak váltja fel, amely nagyobb szabadságot és könnyedebb fogalmazást kölcsönöz a műveknek. Braun játékossága talán még erőteljesebben teret kap a kollázsokban, amelyeket őmaga minidg is önálló művekként és nem az olajképek tanulmányaként kezelt, bár életében soha nem állított ki. Braun András tragikusan korai halálával a magyar képzőművészet egy olyan jelentős, egyéni festői világgal lett kevesebb, melynek hiányát még nem tudjuk felmérni. Kiállításunkon az eddig még soha ki nem állított kollázsok játsszák a fő szerepet, melyek bemutatásával nem titkolt célunk, hogy teljesebbé tegyük a Braun művészetéről alkotott képet.

Schneller János: Braun András 80 kollázs című kiállítása elé – Budapest, 2017. január

Megnyitó: 2017. február 2. (csütörtök) 19 óra 

A kiállítást megnyitja: Winkler Nóra

A kiállítás megtekinthető: 2017. február 24-ig

Resident Art Budapest
1061 Budapest, Andrássy út 33. II./1., 29-es kapucsengő
Nyitva tartás: kedd-péntek 13.00-18.00 h

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Resident Art Budapest

A nagy múzeum vetítésével indul a Resident Art Budapest filmklubja

2017. január 19-én (csütörtökön) 19 órakor Johannes Holzhausen 2014-es A NAGY MÚZEUM című filmjével indul a Resident Art Budapest filmklubja. A tervek szerint ezentúl havi rendszerességgel vetítünk filmet a Resident Art Budapest lakásgalériában, első körben a Magyarhangya filmforgalmazó képzőművészeti témájú filmjeit tűzzük műsorra (Vivian Maier nyomában, A Föld sója, Mapplethorpe: Look at the Pictures). A Nagy múzeum egy rendhagyó, szellemes és humoros dokumentumfilm, mely által bepillanthatunk egy világhírű kulturális intézmény […]

2017. január 19-én (csütörtökön) 19 órakor Johannes Holzhausen 2014-es A NAGY MÚZEUM című filmjével indul a Resident Art Budapest filmklubja.

A tervek szerint ezentúl havi rendszerességgel vetítünk filmet a Resident Art Budapest lakásgalériában, első körben a Magyarhangya filmforgalmazó képzőművészeti témájú filmjeit tűzzük műsorra (Vivian Maier nyomában, A Föld sója, Mapplethorpe: Look at the Pictures).

A Nagy múzeum egy rendhagyó, szellemes és humoros dokumentumfilm, mely által bepillanthatunk egy világhírű kulturális intézmény színfalai mögé. Johannes Holzhausen rendező és stábja több mint két éven át gyűjtött anyagot a bécsi Szépművészeti Múzeumról szóló filmjükhöz. A kommentárok, interjúk megvilágítják az intézményben zajló különböző munkafolyamatokat, például azt, hogyan kell megteremteni a tökéletes teret egy műtárgy prezentálására. Az ügyvezető igazgatótól a takarítóbrigádig, a rakodómunkásoktól a művészettörténészig a múzeumban dolgozó valamennyi munkatárs ugyanannak a gépezetnek egy önálló fogaskereke.

A film a napi rutintevékenységek mellett a múzeumi dolgozókra és munkájuk mikrodrámáira fókuszál. Egy restaurátor éppen rájön, hogy az éppen vizsgált Rubens festményt többször átfestette alkotója; egy másik keményen küzd, hogy néhány pótelemmel helyreállítson egy antik csatahajó modellt; a látogatókat kiszolgáló csapat egyik tagja úgy érzi, a team munkája nem illeszkedik megfelelően a múzeum működésébe; a gyűjtemény egy idősebb vezetője a nyugdíjazásra készül; egy művészettörténész átéli egy aukció minden izgalmát és frusztrációját; a pénzügyi vezető szerint pedig a 3-as szám túl agresszívnek tűnik az új promóciós anyagon. Mindezektől a film jóval több, mint egy kulturális intézmény egyszerű portréja, mely a pénzügyi problémák és a versenytársak nyomása közepette függetlensége megtartásáért küzd.

A film előzetese: ITT
A vetítés Facebook-eseménye: ITT

A korlátozott nézőszámra való tekintettel a részvétel regisztrációhoz kötött. A jelentkezéseket a [email protected] e-mail címre várjuk. Belépő: 1.500 Ft

Szeretettel várunk mindenkit a Resident Art filmklubba!

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kiállítás

A festő állatkertje – Kukla Krisztián szövege Ferenczy Zsolt ZOOm című kiállítása elé

2017 január 12, csütörtök

Abban a helyzetben vagyok, hogy nem először nyitok meg Ferenczy-kiállítást, az éppen tíz évvel ezelőtti tárlat, a Terepjáték volt az első. Ebben a merész színekkel operáló, aprólékos festésmódú, jellegzetesen imaginatív, gyakran humoros, figuratív festői világban az elmúlt években némi komorodást észlelhettünk, amely például a monokróm háttérszínek alkalmazásában érhető tetten. Innen nézve talán nem tévedek, ha ezt a finom hangulati váltást és az állat tematika dominánssá válását ahhoz az élményhez is […]

Abban a helyzetben vagyok, hogy nem először nyitok meg Ferenczy-kiállítást, az éppen tíz évvel ezelőtti tárlat, a Terepjáték volt az első. Ebben a merész színekkel operáló, aprólékos festésmódú, jellegzetesen imaginatív, gyakran humoros, figuratív festői világban az elmúlt években némi komorodást észlelhettünk, amely például a monokróm háttérszínek alkalmazásában érhető tetten. Innen nézve talán nem tévedek, ha ezt a finom hangulati váltást és az állat tematika dominánssá válását ahhoz az élményhez is kötöm, amit a bécsi Természettudományos Múzeum hatalmas gyűjteménye, a szervetlen és a szerves anyag enciklopédikus történetét bemutató ódon terek, preparátumok jelentenek, ahol a rend, a gazdagság és a kuriózumok immár nem képesek (vagy nem is óhajtják) leplezni a célirányok elhalványulását.

Hosszú évek egyfajta közös generációs tudatban is edződő barátsága köt tehát a művészhez, ami ráadásul egy olyan város – Nyíregyháza – oktatási intézményében kezdődött, amely mostanság és már egy ideje kulturálisan leginkább attraktív és expanzív állatkertjével azonosítja önmagát. Azt javaslom, fókuszáljunk, azaz zoomoljunk az olajfestmények és a messziről akvarelleknek ható akrilrajzok sorozatának közös terében a cím által is hangsúlyozott témára: a festő állatkertjére. Az állatkert, sőt, ahogyan itt áll, a saját állatkert kapcsán néhány történetet szeretnék felidézni kommentárként Ferenczy Zsolt képeihez. Önmagában ezek mind ismertek, s mindegyik az ember és az állat kapcsolatáról mesél, s nem utolsósorban mindegyik novemberi történet.

Resident Art Budapest

Időrendi sorrendben először 1904-ben járunk, amikor az európai tudományos körökben hatalmas és korántsem várt lelkesedés lett úrrá, a lelkesedést pedig Wilhelm von Osten, egy nyugdíjas porosz tanár és Hans nevű nyolcéves lova váltotta ki. Az okos Hans, akit a szakirodalom azóta is így emleget, valódi szenzáció volt, ugyanis komoly és egyébként kellően szkeptikus tudományos társulatokat (zoológusok, pszichológusok, fiziológusok, állatorvosok és cirkuszigazgatók voltak eme alkalom szülte társulatok tagjai) győzött meg arról, hogy tud számolni, fényképek alapján felismer személyeket, ismeri az abc-t, leolvassa az óráról az időt, s egyéb fantasztikus képességekkel rendelkezik. Még épphogy csak megszáradt a pecsét a szakértők által kiállított jótálláson, a ló bizonyítványán, amikor egy a ló körül ügyködő tudományos segédmunkatárs később bebizonyosodó cáfolattal állt elő, hogy az állat rögtön összezavarodik, ha produkciója közben nem tud olyasvalakire figyelni, aki tudja az eredményt, a megoldást. Ezt egyébként a cirkuszi szakemberek mindig is sejtették szemben az akadémiai professzorokkal. Okos Hansból így lett tehát az etológia csodája helyett a kommunikációelmélet esettanulmánya, s ami igazán érdekes, tudományos berkekben úgy is emlegetik ezt az esetet, mint az ún. okos Hans traumát, vagyis azt a paradoxont, hogy a tudományos blama következményeképpen az állatpszichológiai kísérletekből ezek után megpróbáltak szigorúan száműzni minden ember és állat közötti interakciót. A tapasztalat: az állatok számára az emberek éppen ez utóbbiak számára kellemetlen módon átláthatóak.

1928-ból való a következő dátum. Ez ugyanis a világ leghíresebb egerének, a Hollywoodban saját csillagot kapó rajzfilmfigurának, Mickeynek a születési éve – és Andy Warholé is. Érdekes, hogy a pontos dátum után Warhol esetében kell többet kutatni. Mickey november 18-án született, és már fiatalon öreg volt, afféle puer senex – Amerika ifjú aggastyána és fétise. Warhol Double Mickey Mouse címen 1981-ben kettős portrét szentelt a kedves kis állatnak, aki így felnagyítva még inkább szimulákrum, nem másolt és nem is eredeti. Része és alakítója annak a hiperrealitásnak, aminek megteremtését éppen megteremtőjének, Walt Disneynek szokták tulajdonítani. Mindannyiunk kis egeréről és érzelmeiről egyébként mostanság terjed egy internetes rémtörténet, afféle igazi creepypasta is, amely szerint a Disney-dvd összeállítói felfedeztek egy addig ismeretlen kópiát. A borzongató történet szerint a filmet először végignéző munkatárs rögtön öngyilkosságot követett el, a filmben pedig a sétáló Mickey a zűrzavart hordozza és jeleníti meg, a képkockák zajosak, s a disszonáns zongorazene egyszer csak horrorszerű sikoltozásba csap át, a rajzfilmfigura és maga a film is felbomlik. Akit kíváncsivá tettem: a rajzfilm a youtube-on az Öngyilkos egér címen nézhető meg.

Ferenczy Zsolt sajátos állatkerti-művészeti panorámájához még két referenciát idézek fel röviden. 1970 novemberében (azaz Ferenczy Zsolt születésekor) Joseph Beuys és Terry Fox a düsseldorfi művészeti akadémián az Izolációs-egységet, azaz a Halott egér akciót hajtották végre. Beuys hatalmas méretű, gombok nélküli nemezöltönyében egy halott egeret tartott a kezében. Beuys valóra vált álma az akció előtt ugyanis az volt, hogy az egér, amely három évig élt a szobájában az ágya alatt, meghalt. Az egér tetemét – vagy legyünk következetesek, és mondjunk inkább holttestet – egy lemezjátszó forgó tányérjára helyezte.

Az utolsó, pusztán felvillantott referenciám pedig a bárgyú giccset, plüssöket, fröccsöntött állatfigurákat művészettörténetileg felmagasztosító Jeff Koons híres szobra, a Michael Jackson and Bubbles 1988-ból, amely a majmát ölelő popsztárt ábrázolja, s a két egybeolvadó figura ironikus témája akár az emberi evolúció is lehet, a hibriditás, az ember és állat közötti határvonal, a még nem ember és a már nem ember találkozása.

Resident Art Budapest

E sztorik és példák széttartó szálai után immár az összefogás és az összefoglalás a feladatom: milyen is a Ferenczy-képek állatkertje? Peckes nyúl-úrfik, totemállat-jegesmedve, hatalmas tyúk, szomorú, Jackót gyászoló Mickey egér, s legfőképpen agancsos állatok: a tárlat kicsiny állatsereglete nem az allegorizáló ábrázolások hagyományába illeszkedik. Ferenczy festményein az állatok az okos Hans-féle figyelemmel tekintenek ránk, fenyegetőségük éppen az egykedvű pózolásban rejlik, domesztikáltak és idegenek egyszerre, akárcsak Beuys egere. A Big Chicken című festmény tyúkja például, miközben riadtan ott kotlik a kép előterében, egyszerre lehetne egy ufó és egy boncolás (ad absurdum ufóboncolás) alanya, a festmény egyszerre idézi fel a baromfipestis-pánik idején különösen gyakori híradások képkliséit, egy tetszőleges sci-fi jelenetet, sőt mindezeken túl Dr. Tulp híres anatómialeckéjét is. A ZOOm képei tehát az állatkerti intézmények szimbolikus, határok bejárására felszólító üzenetét hordozzák: az ember is állat, az állat is ember. És nemcsak az afféle kényszeresnek tűnő, ám egyszerű tapasztalatra gondolok itt, hogy az állatkertben önkéntelenül is más szemmel nézünk embertársainkra. Az állatkert kultúrtörténete ugyanis – hogy néhány Ferenczy Zsolt számára is kedves témát megemlítsek – szoros szálakkal kapcsolódik a kertépítés, a tudományok, a modern szabadidős foglalatosságok történetéhez, valamint hangsúlyosan és nem éppen dicsőséges módon a kolonializmus történetéhez is. Az állatkert nemcsak ismeretterjesztő labor, iskola és pihenőpark, hanem kiállítótér, cirkusz és bazár, egyszóval mesterséges Paradicsom, amelynek rendezőelve az enciklopédikusság és a békés egymás mellett élés utópiája.

Az okos lóval kezdtem és most a legszívesebben átadnám a szót az okos majomnak, Franz Kafka Jelentés az Akadémiának című elbeszélése narrátorának, aki talán azt is elmondaná e kiállításmegnyitó végén, hogy az ókori görögök a festőt zoographosnak, eleven lények, állatok rajzolójának nevezték.

Kukla Krisztián

Az írás az október 27-én elhangzott kiállításmegnyitó-szöveg szerkesztett változata. Ferenczy Zsolt tárlata a Resident Art Budapest galériában 2016. október 27-étől november 18-ig volt látható. Fotók: Lukács Gabi; fotógaléria a megnyitóról: ITT

Forrás: Apokrif online – irodalmi-kulturális folyóirat, apokrifonline.wordpress.com/2016/11/11/a-festo-allatkertje

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >

Tour de Hongrie – egy korábbi kiállításunk képeiről

2017 január 11, szerda

Kovács Lehel kétpólusú művei egyrészt nagyvonalúan megfestett szín- és struktúramezők, amelyekbe végletekig pontos, részletezően, hiperrealisztikusan megfestett tárgyak kerülnek. Olykor meghatározott térben, statikusan, máskor imagináriusan lebegve. Mindezt azonban nem szenvtelenül teszi, mint az amerikai hiperrealizmus alkotói, szinte eltávolítva a kép eredeti tárgyától és annak környezetétől, pusztán az optikai leképezésre koncentrálva, hanem törekedve a személyességre, érzelmekre. Kovács Lehel egy korábban nálunk is kiállított képeiről Muladi Brigitta írt az Új Művészet online verziójában. […]

Kovács Lehel kétpólusú művei egyrészt nagyvonalúan megfestett szín- és struktúramezők, amelyekbe végletekig pontos, részletezően, hiperrealisztikusan megfestett tárgyak kerülnek. Olykor meghatározott térben, statikusan, máskor imagináriusan lebegve. Mindezt azonban nem szenvtelenül teszi, mint az amerikai hiperrealizmus alkotói, szinte eltávolítva a kép eredeti tárgyától és annak környezetétől, pusztán az optikai leképezésre koncentrálva, hanem törekedve a személyességre, érzelmekre.

Kovács Lehel egy korábban nálunk is kiállított képeiről Muladi Brigitta írt az Új Művészet online verziójában.

A valóság megörökítésének igénye egyidős az emberrel, az egyiptomi sírok vagy a pompeji és a római ásatások is meghökkentően valóságos tájábrázolásokat, csendéleteket, portrékat tártak fel az épületek falain. Kovács Lehel festményei nekem épp ezt a pillanatot idézik fel, amikor rátalálunk egy megkopott, rétegekkel bevon, lebontott, meggyötört felületen az előtűnő képre, egy titokra, amit a falak sokáig hordoztak. A feltárás épp oly intim és aprólékos lehetett, mint amikor Lehel megfest egy-egy színeiben és formáiban pompás, a képen kitüntetett szerepbe kerülő, ámde felettébb banális tárgyat a „műteremsarokban”, egy egész történetet mesél el egyetlen odadobott sporteszközzel, a láb formáját már magán hordozó, elhasznált tornacipővel vagy egy intim ruhadarabbal, a paravánon lógó melltartóval. Témájának egyszerűsége miatt nem lesz a festészet kevésbé magasztos, sőt. 1q2a1967_1920xhonlapraEmelkedett hangon szól, éppen a festészetről. Ezek a megidézett tárgyak aztán az önreprezentációt is szolgálják, összeállnak egy életképpé, egy aktív élet mozaikjaiként. A címadások olykor utalnak a tárgy kerettörténetére, amelyben fontossá váltak, máskor csak az egyébként feledésbe merülő pillanatot rögzítik: egy telefon, amely a Csend címet kapta, vagy a levetett nadrág, a Téli este, egy biciklis sisak, ami a Tour de Hongrie címet viseli, vagy az Üzenet, ahol egy falra ragasztott cetlin egy telefonszám áll.

1q2a2063_1920xhonlapra

A huszadik század elejétől számos irányzat él egymás mellett, a mágikus realizmus, a Neue Sachlichkeit, a fantasztikus realizmus, a tárgyias izmusok, mint a fotórealizmus, a hiperrealizmus és különböző radikális, brutális realizmusok. Kovács Lehel festészete kezdetben meg sem közelítette a mai „tárgyias látásnak” a módszerét, inkább a nyolcvanas évek magyar realista festészetéhez állt közel. Például Marosvári György, Balogh Gyula, Szakál Ágnes és személyes alkotótársai, a Sensaria alkotóinak képeihez hasonlítván a nagybányai és a Nagybánya utáni alföldi realista vonalhoz kapcsolódott, képein a táj spiritualitása, annak végtelen, fenséges karakterisztikája rajzolódott ki. Talán a nemrégiben elkezdett fragmentális táj, majd a tájban feltűnő alakok és az ember nyomaiként otthagyott tárgyak önálló látványként való felhasználásában fejeződött ki leginkább az a törekvés, ami mostani képeinek már jellemzője.

Közben úgy tűnt, hogy nem érintette meg Birkás Ákos 2000-től festett portrésorozata vagy Lakner László és Csernus Tibor, Szűcs Attila melankolikus konceptuális realizmusa. Mostanáig. Legfrissebb festményei azonban már ahhoz a nonfigurativitást és realizmust egyaránt, egy képen ábrázoló középgenerációs és fiatal festőnemzedékhez tartozik, akik a festészetben használják a személyes jegyeket éppúgy, mint az általánosan érvényes motívumokat, valamint az absztrakciót, a felületképzést és a figurativitást egyenértékűnek gondolják, és a festészet szerepét egyfajta saját történetmesélésként interpretálják.

Legújabb sorozata tehát erőteljesen átalakult, amikor a raszteres, motivális vagy archaikusan strukturált alapfelületekre egyszerű, hétköznapi tárgyakat, személyes jelentéssel bíró, de a titokzatosságot nélkülöző motívumokat kezdett festeni.

Kovács Lehel kétpólusú művei egyrészt nagyvonalúan megfestett szín- és struktúramezők, amelyekbe végletekig pontos, részletezően, hiperrealisztikusan megfestett tárgyak kerülnek. Olykor meghatározott térben, statikusan, máskor imagináriusan lebegve. Mindezt azonban nem szenvtelenül teszi, mint az amerikai hiperrealizmus alkotói, szinte eltávolítva a kép eredeti tárgyától és annak környezetétől, pusztán az optikai leképezésre koncentrálva, hanem törekedve a személyességre, érzelmekre. A megfestett objektek a maguk elhagyatottságukban egyfajta, a 1q2a2005_1920xhonlapraművészetben elmerült magányt fejeznek ki, vagy ha távolabbra nézünk, az általános szociális, kulturális környezet sivárságára utalnak.

Ugyanakkor ezek a művek vizuális és tradicionális értelemben szépek, esztétikusak. Ezzel Kovács Lehel nem kevesebbet sugall – minthogy az esztétikát nem tagadja meg, és a művészet fontosságát, szerepét, művelését egyfelől tanárként a festészeti tradíció továbbadásában látja, másfelől a saját egyéni illetve szűk közösségének értékeit közvetíti, egy azonos festői nyelv és tradíció által létrejött, szociális értelemben vett társadalmi csoport nevében, ahol a festészet ontológiai tartalommal bír, vagyis maga az élet.

(a szöveg az Óbudai Kulturális Központban 2016. december 9-én rendezett kiállításmegnyitón elhangzott beszéd szerkesztett változata)

szöveg: Muladi Brigitta

Fotó: Lukács Gabi / Resident Art Budapest

eredeti megjelenés: https://www.ujmuveszet.hu/2017/01/tour-de-hongrie-a-muteremben-kovacs-lehel-kiallitasa/

 

 

 

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kollázs-gesztus

Nagy József (Josef Nadj) kollázsai a Resident Art Budapest lakásgalériában

2017 január 5, csütörtök

A Resident Art Budapest lakásgaléria december 22-én zárta az évet egy kötetlen művész-közönség találkozóval, valamint Nagy József (Josef Nadj) pop-up kiállításával és a hozzá tartozó miniperformansszal, a Megérkezünk című kollázs-leleplező-gesztussal. Az eseményről a Librarius kortárs kult magazin a Milyen az, amikor megérkezünk? című írásában számolt be; a rendezvényről fotógaléria is készült. Nagy József 1957-ben született Magyarkanizsán. Kora gyermekkorától kezdve rajzolt, a képzőművészet vonzásában élt. A 70-es évek végétől Budapesten, a Kecskés András vezette […]

A Resident Art Budapest lakásgaléria december 22-én zárta az évet egy kötetlen művész-közönség találkozóval, valamint Nagy József (Josef Nadj) pop-up kiállításával és a hozzá tartozó miniperformansszal, a Megérkezünk című kollázs-leleplező-gesztussal. Az eseményről a Librarius kortárs kult magazin a Milyen az, amikor megérkezünk? című írásában számolt be; a rendezvényről fotógaléria is készült.

Nagy József 1957-ben született Magyarkanizsán. Kora gyermekkorától kezdve rajzolt, a képzőművészet vonzásában élt. A 70-es évek végétől Budapesten, a Kecskés András vezette Szkéné társulatnál pantomímjátékkal foglalkozott. Ezután Párizsba Marcel Marceau-nál majd Etienne Decraux-nál tanult mímet és mozgást, valamint megismerkedett a butóval, a kontakttánccal, az akrobatikával. 1987-ben mutatta be első önálló rendezését, a Pekingi kacsát, amellyel felkeltette a világ érdeklődését. Nagy József a JEL Színház alapítója, számos rangos nemzetközi díj birtokosa. 1995-től az Orléans-i Centre Choréographique National igazgatója. 2006-ban az Avignoni Fesztivál társigazgatója. 2012-től a Trafó Kortárs Művészetek Háza igazgatója. Táncos-koreográfus énjétől elválaszthatatlan a képzőművészeti alkotótevékenysége. Színpadi munkái mellett évtizedek óta foglalkozik szobrászattal, rajzzal és fényképezéssel, újabban kollázzsal. Fotogramjait és cianotípiáit az elmúlt években több európai nagyvárosban állították ki, 2013-ban a budapesti Francia Intézetben is.

Nagy József kollázsai és Bondor Csilla kiállítása január 27-éig tekinthetők meg a galériában. Nyitva tartás: kedd-péntek 13:00-18:00 h

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
Magas, mély, korlátolt

Interjú Bondor Csilla képzőművésszel a Magyar Narancs karácsonyi számában

2016 december 16, péntek

„Gyakran a természeti környezet inspirál, de a filmek is nagy hatással vannak rám, például Alfred Hitchcock filmjei, és persze a zene meg a képzőművészet, Fabrizio Plessi vagy Peter Demetz művei” – mondja Bondor Csilla A testi és tudati korlátaim című interjúban, melyet teljes terjedelmében a Magyar Narancs karácsonyi számának 126. oldalán ill. ERRE A LINKRE KATTINTVA olvashattok. Az interjúból kiderül az is, hogy a képzőművész rendszeresen jár az erdőbe vadleseket […]

„Gyakran a természeti környezet inspirál, de a filmek is nagy hatással vannak rám, például Alfred Hitchcock filmjei, és persze a zene meg a képzőművészet, Fabrizio Plessi vagy Peter Demetz művei” – mondja Bondor Csilla A testi és tudati korlátaim című interjúban, melyet teljes terjedelmében a Magyar Narancs karácsonyi számának 126. oldalán ill. ERRE A LINKRE KATTINTVA olvashattok.

Az interjúból kiderül az is, hogy a képzőművész rendszeresen jár az erdőbe vadleseket fotózni, filmezni. „Jó ott elbújni, figyelni és meditálni, van benne valami titokzatos, izgalmas gyermekkori rejtekhelyeket megidéző otthonosság; megfigyelő lehetek anélkül, hogy észrevennének. A vadles mint objektum nagyon fontos esztétikai és szimbolikus tartalmakat hordoz.”

Bondor Csilla Magas, mély, korlátolt című kiállítása 2017. január 27-ig látható a Resident Art Budapest lakásgalériában.

[A képen: Bondor Csilla képzőművész és Schneller János galériavezető a kiállításmegnyitón – fotó: Lukács Gabi]

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
sétajegy

Sétajegyeket a fa alá! – A Resident Art Budapest karácsonyi ajándékötletei

2016 december 13, kedd

Ajándékozzon művészeti élményt karácsonyra! Ismertesse meg családtagjaival, barátaival, ismerőseivel a Resident Art Budapest művészeti sétáit, tegyen sétajegyet a karácsonyfa alá! Sétajegyeink 2 főre szólnak és fél évig szabadon felhasználhatóak: KORTÁRS TALÁLKOZÁSOK sétajegy – ára 7.000.- Ft RÉGISÉGEK UTCÁJA – ára 6.000.- Ft A sétákról bővebben ITT vagy a Facebook-oldalunkon olvashat. A sétajegyek megvásárolhatók nyitvatartási időben (kedd-péntek 13:00-18:00 h) a Resident Art Budapest lakásgalériában (Andrássy út 33., 29-es kapucsengő).

Ajándékozzon művészeti élményt karácsonyra! Ismertesse meg családtagjaival, barátaival, ismerőseivel a Resident Art Budapest művészeti sétáit, tegyen sétajegyet a karácsonyfa alá!

Sétajegyeink 2 főre szólnak és fél évig szabadon felhasználhatóak:

KORTÁRS TALÁLKOZÁSOK sétajegy – ára 7.000.- Ft

RÉGISÉGEK UTCÁJA – ára 6.000.- Ft

A sétákról bővebben ITT vagy a Facebook-oldalunkon olvashat.

A sétajegyek megvásárolhatók nyitvatartási időben (kedd-péntek 13:00-18:00 h) a Resident Art Budapest lakásgalériában (Andrássy út 33., 29-es kapucsengő).

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >
kortárs képzőművészet

Vojnich Erzsébet műtermébe látogatunk hamarosan

2016 december 9, péntek

December 16-i újbudai művészeti sétánk első állomása Vojnich Erzsébet műterme. A Munkácsy Mihály- és Prima Primissima-díjas festőművészt a Kelenhegyi úti műteremházban látogatjuk meg. Ha érdekel a kortárs művészet, tudni szeretnéd mik a legújabb trendek,  ha nem csak a művekre, de a keletkezésükre és az alkotójukra is kíváncsi vagy, tarts velünk! (Hogyan készüljünk fel egy műteremlátogatásra? << olvassátok el az Artlocator írását!) A séta időpontja: 2016. december 16. (péntek), 16:00 h A séta […]

December 16-i újbudai művészeti sétánk első állomása Vojnich Erzsébet műterme. A Munkácsy Mihály- és Prima Primissima-díjas festőművészt a Kelenhegyi úti műteremházban látogatjuk meg. Ha érdekel a kortárs művészet, tudni szeretnéd mik a legújabb trendek,  ha nem csak a művekre, de a keletkezésükre és az alkotójukra is kíváncsi vagy, tarts velünk!

(Hogyan készüljünk fel egy műteremlátogatásra? << olvassátok el az Artlocator írását!)

A séta időpontja: 2016. december 16. (péntek), 16:00 h

A séta időtartama megközelítőleg 3 óra.
A séta során megtett távolság: 1,5-2 km.
Találkozó: Szent Gellért tér >> Cseh Tamás-szobor

Részvételi díj: 3.500.- Ft >> AKCIÓ >> ha párban érkeztek 7.000.- helyett most csak 5.000.- Ft

A sétát Schneller János művészettörténész vezeti.

Útvonalterv:
– Vojnich Erzsébet műterme a Kelenhegyi úti műteremházban
– Godot Galéria – Karácsonyi vásár (válogatás Wahorn András, Nagy Kriszta-XT, Szüts Attila, efZámbó István, Bukta Imre, Verebics Kati munkáiból)
– Faur Zsófi Galéria – A határvonalon túl: válogatás a galéria művészeinek (Barabás Zsófi, Majoros Áron Zsolt, Soós Nóra, Katerina Belkina, BOLDI, Békési Ervin) műveiből
– B32 Galéria – Hol nem volt, könyvillusztráció kiállítás
– Karinthy Szalon – Ágnes von Uray kiállítása

Jelentkezés: www.residentart.com/tours vagy [email protected]

A POST SAJÁT OLDALA >
  TOVÁBB OLVASOM  >