Hortobágyi Endre, Baráth Áron és Bánki Ákos az Art Marketen + online filmpremier!

A Resident Art kortárs művészeti ügynökség idén először vesz részt az Art Marketen!

Kiállításunkon a hazai absztrakció egyik nagy elfeldettjét, Hortobágyi Endrét (1941-1998) és két feltörekvő alkotót, Baráth Áront (1980) és Bánki Ákost (1982) mutatjuk be. Hortobágyi sok évtizede lappangó képei lépnek párbeszédbe friss művekkel, és ebből az alkalomból tartunk egy online filmpremiert is.

• • •

Hortobágyi Endre (1941-1998)
„Mivel a Zuglói Kör többi tagjai más irányba léptek tovább, végül Hortobágyi volt az, aki – ha közel harminc év késéssel is – folytatta a Kör és a francia motívumrejtő absztrakció örökségét. Ezzel festészete egyedülálló és bizonyos szempontból hiányzó láncszeme a legújabb kori magyar festészet történetének: az érzéki és nagyon személyes vonulatot a franciás, természetelvű absztrakcióval ötvözte, majd a 90-es évek közepére tökélyre fejlesztette, így kijelenthetjük, hogy a Zuglói Kör festői hagyományának egyik leghitelesebb alkotójává és kiérlelőjévé vált.” (Schneller János)

Bánki Ákos (1982)
„Bánki Ákos szenzuális festészete lassan húsz éve az érzelmek direkt közlésein keresztül lép kapcsolatba nézőjével. Az aktuális trendektől függetlenül, következetesen alkotó művész az elmúlt tíz évben halad, a színek végtelen gazdagságát lépésről lépésre kiaknázva a saját maga által hitelesnek tartott úton. Ez az út számára és a befogadó számára is további váratlan fordulatokat tartogat.” (Schneller János)

Baráth Áron (1980)
„A gesztusok kirobbanó intenzitása mögött elmélyült megfigyelő rejtőzik, aki az egymás mellé helyezett színfontok feszültségével kísérletezik, és a színek találkozását – mint kulcspillanatot – kutatja. A színek erőteljesek és tiszták – a koloritválasztásban még felismerhető az egykori grafikus múlt és a plakátművészet hatása.” (Ványa Zsófi)

• • •

Bánki Ákos Hortobágyi c. dokumentumfilmje mostantól elérhető online!

Hortobágyi végzetesen vágyott a szépre egy olyan szürke korban, amikor az alkotói szabadságra béklyót kötött a politika, a művészet önmagában is gyanús volt. Hiába hódította meg Amerikát Jackson Pollock, a világot pedig az absztrakt expresszionizmus, Franciaországban hiába tombolt a szubjektum szabadságát hirdető informel, egész Európában hiába fröcskölték, csapkodták a festők a később múzeumba kerülő vásznaikat, amikor Magyarországon, a vasfüggönyön túl csak a sematikus realizmus kerülhetett ki a festők műhelyéből.

Hortobágyi Endrét apja politikai múltja miatt nem vették fel az egyetemre. A megfigyelt Zuglói-kör tagja lett, ahová azok a festők tartoztak, akik nem engedve a párt által kikényszerített kulturális fordulat nyomásának és a művészet szocialista realista irányvonalának, titokban szervezkedve saját belső, absztrakt képeiket festették. Műveivel részt vett az 1956-ot követő sötét kor betiltott kiállításain. A betiltások, a szabadság levegőjének megvonása azonban tragikusan megviselte. Magányosan, elfeledett festőként halt meg, alakja máig a huszadik századi magyar művészettörténet egy meg nem írt legendája.

Bánki kísérletet tesz arra, hogy családtagok, barátok elbeszéléseiből és a hagyaték megmaradt dokumentumaiból rekonstruált drámai életutat végigjárja; arra vállalkozik, hogy egy ember sorsán keresztül mutassa meg egy levegőtlen kor drámáját.

• • •

Várjuk szeretettel a G1009-es standon a Bálna 1. emeletén!

Nyitvatartás:
2021. október 7., csütörtök, 11:00 – 19:00
2021. október 8., péntek, 11:00 – 21:00
2021. október 9., szombat, 11:00 – 19:00
2021. október 10., vasárnap, 11:00 – 19:00

Schneller János művészettörténész és Bánki Ákos képzőművész, a Resident Art kurátorai