Endre HORTOBÁGYI

Sorry, this entry is only available in Hungarian. For the sake of viewer convenience, the content is shown below in the alternative language. You may click the link to switch the active language.

Hortobágyi festészetében két egymással vetélkedő festői látásmód találkozik; egyrészt a II. világháborút követő francia hagyomány festői néven ismert csoport lírai vagy motívumrejtő absztrakciója, amelyben a látvány absztrakciója és az egymásba átható formák a szubsztanciális egysége teljes képfelületet beborító színes festéknyalábok rendeződésében ölt testet. E látásmód a Zuglói Kör örökségeként, a hatvanas évektől kezdődően a teljes életművön érezhető. Egy másik műtárgycsoport a kalligráfia, az automatizmus és a gesztusfestészet határvidékén helyezhető el.

Hortobágyi Endre 1957-től 1961-ig a Képző- és Iparművészeti Gimnáziumban tanult. Türk Péter osztálytársa volt, Göllner Miklós, Benedek Jenő és Basilides Sándor tanították. A gimnázium után többször felvételizett a Képzőművészeti Főiskolára, de jelentkezéseit, politikai okokból többször visszautasították. 1962-ben csatlakozott a Molnár Sándor vezette Zuglói Körhöz. A csoport lefordította és megvitatta a modern nemzetközi művészet számos forrásművét.
1963-ban az elsők között rendezett önálló műteremkiállítást Petrigalla Pál lakásán. Ezt követően a Zuglói Kör tagjaival szerepelt az ÚT ’66 és az Ady Endre Művelődési Központban megrendezett tárlaton. A két kiállítást később betiltották. A Zuglói Kör 1968-as felbomlása után más művészeti csoportosuláshoz nem csatlakozott.
A ’70-es években elszigetelődött és szinte remeteként alkotott Hűvösvölgyben, erdő széli otthonában. 1973-ban többedmagával kiállított a Balatonboglári Kápolnatárlaton, azonban ezt követően több mint tíz évig visszavonultan élt, kiállítása nem volt. 1975-től 1983-ig a Budapesti Közért Vállalatnál helyezkedett el grafikusként és kirakatrendezőként: saját sablon alapján ártáblákat készített. 1978-ban Párizsba utazott, amiért a szüleitől megörökölt telket Nagykovácsiban eladta. 1985 és 1990 között a Hotel Buda Pentában éjszakai mosogatóként kereste meg a vászonra valót.
1985-ben a fiatal művészettörténész, Andrási Gábor szervezett számára önálló kiállítást az Óbuda Galériában. Hosszú évek után ez volt az első nyilvános szereplése. 1990-ben a Fészek Klub Herman Termében megrendezett Invenciók című kiállítás után találkozott Vörösváry Ákos műgyűjtővel, aki pártfogásába vette. Vásárlásai révén főállású festőként tudott tevékenykedni 90-es években, és felkészülhetett az Ernst Múzeumban az 1996-ban megrendezett önálló életmű-kiállításra. Utolsó kiállítását a Színyei Szalonban rendezte Sinkovits Péter, 1998-ban. Ugyanebben az évben hunyt el hűvösvölgyi otthonában.

Gallery